Tárnokról dióhéjban

Én nagyon büszke vagyok arra, hogy Tárnokon lakom. Nagyon szép település és tesznek a lakoi, hogy egy élhetőbb helyen lakjanak. Parkosítás, virágok stb.... . Sajnos a fiataloknak nincs nagyon arra lehetőségük, hogy itt helyben szórakozhassanak. Én már nem nagyon járok el "bulizgatni mert már kinőtem belőle de sajnálom szegénykéket, hogy át kell menniük Érdre. Lehetne discót tartani nekik, Müv ház, Idősek háza vagy a Fő utcában ott van az a nagy tér (parkoló) néha ott is lehetne valamit csinálni. Itt kellene őket tartani Tárnokon.

Tárnok
A 100-as és a 70-es útról, illetve Budapest felől Érden át illetve az M7-es autópályáról érhetjük el a települést. Vasúton a Budapest - Martonvásár - Székesfehérvár vonal vonataival közelíthetjük meg.

Őskori településnyomok a Kisberki-dűlőben, a rézkori, bádeni kultúra a Szőlőhegyen és Tárnok-ligeten jelent meg. A Nagyberki-dűlőben késő bronzkori urnasíros telepet találtak. A község jelenleg külterületi részén I-IV. századig lakott római település nyomai mutatkoznak. Ez az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. A rómaiak kezdték meg kitermelni az itteni, építkezésre kíválóan alkalmas követ is.

A népvándorlás korából kvádok és avar törzsek emlékei, VIII. századi település maradványai kerültek elő a Jobbágy-felső vetődűlőben.

A település első okleveles említése 1241-ből való. A Szőlőhegyen épült Árpád-kori Deszka falu a törökök idején lakatlanná vált. Tárnok a középkorban a királyi udvarnak beszolgáltatott termékek kezelőinek lakóhelye. Bizonyára a régi kőbányát használták e célra. Középkori temploma a törökök alatt részben elpusztult. Az elnéptelenedett Tárnokot a XVIII. században lengyel, szlovák és magyar családok népesítették be újra. Szlovák népessége őrzi nyelvét, hagyományait, szokásait.


A Júdás-égetés ma is élő hagyomány a településen. Húsvétkor a gyerekek, fiatalok kereplővel járják végig a falut; helyettesítik az elnémult harangokat, Vasárnap délelőtt házról házra menve eléneklik Júdás árulását, amiért kisebb ajándékokat kapnak. A Júdás-kántálás végén megosztoznak az adományokon, és elégetik a bábút. Húsvéthétfőn a locsolkodás "sibálás"-sal egészül ki: fűzfavesszővel veregetik meg a lányokat, hogy frissek, egészségesek legyenek.

Látnivalók

Nepomuki Szent János-szobor
Az 1760-ban, barokk stílusban készült Nepomuki Szent János-szobor a római katolikus templom előtt áll.

Római katolikus templom (Rózsafüzér királynője)
A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt templomot középkori falmaradványok felhasználásával építették 1731-ben. 1948-ban átalakították. Copfstílusú berendezése a XVIII. század végén készült.

Kőbánya, Tárnok
Monumentális kőbányája hatásában egyiptomi templomokat idéz. A területen már a rómaiak is bányásztak követ, ma szabadtéri rendezvényeknek ad otthont udvara.

Öreg- és Új-hegyi borospincék
Az Öreg- és Új-hegyen a szarmata mészkőbe vájt borospincéket védelem alá helyezték, de az Öreg-hegy természeti értékei miatt is védelmet élvez, és kedvelt kirándulóhely.

Benta-patak völgye
A Benta- vagy (ahogyan a helyiek nevezik) a Tárnok-patak völgyét legelői és ritkás fűzfacsoportjai teszik érdekessé és védelmet kívánóvá.

Ezeken a területeken a lassú kiszáradási folyamat ellenére még megtalálhatók a vizenyős rétek flóraelemei, és különösen gazdag a rovarvilág.

Nagy-legelő, Öreg-hegy
Füves, sztyepp jellegű, mészkő kibúvásokkal tarkított táj kora tavasszal sárgállik a tavaszi héricstől, májustól árvalányhajmező hullámzik a szélben. Megtalálható itt a törpe mandula és a fekete kökörcsin is.

Szent Rókus-kápolna
Az 1739-es pestisjárvány emlékére állították a falu temetőjében a barokk stílusú Szent Rókus-kápolnát.

Képek Tárnokról
Virtuális séta a településen