Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2011-03-27, 22:17

ZONGORA ÉS PATKOLÁSTAN
Művészet és tudomány a Nádaskay és Varga családokban a 19–20. században
Látássérültek számára is élményt nyújtó időszaki kiállítás

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán, 2009.október 15.

Kiállításunk, amelynek a látszólag össze nem illő Zongora és patkolástan címet adtuk két szorosan összefonódott család tagjait mutatja be. Nem voltak hírességek, de kitartó munkájukkal, kiemelkedő műveltségükkel a tudomány és a művészet világában egyaránt kiemelkedőt alkottak, és a 19. század derekától a huszadik század első feléig munkájukkal és tehetségükkel beírták nevüket a magyar kultúrtörténet lapjaira.
A két családot egy kiváló, a világra nyitott, érdeklődő, szülésznőként is működő asszony, hét gyermek édesanyja, Tély Franciska köti össze, akinek első házasságából született a magyar állatorvosi anatómia kiváló művelője, a zenei és képzőművészeti tehetséggel is bőségesen megáldott Nádaskay Béla. A Nádaskay gyermekek korán árvaságra jutottak. Nevelőapjuk Varga Ferenc orvos, állatorvos lett, aki nevelt fiával – kitől csak 13 esztendő korkülönbség választotta el – vállvetve dolgozott az állatorvosi szakma felvirágoztatásán. Dr. Varga kilenc esztendőn keresztül állt a M. kir. Állatorvosi Akadémia élén. Tély Franciska és Varga Ferenc házasságból született Varga Vilma, zongoraművész és zenetanár. E négy szereplő életét és munkásságát igyekszünk bemutatni, de az egész történet mögött még egy alak sejlik fel: a magyar kultúra emblematikus figurája, Liszt Ferenc. Hogyan került ő kapcsolatba az említett személyekkel? A kérdésre kiállításunk ad majd választ.
Családfa – a történet szereplői


Először ismerkedjünk meg dióhéjban a Nádaskay és Varga családok tagjaival.
A zempléni Nádaskay család 1756-ban Mária Teréziától kapott nemességet. A mezőségi Varga-család jobbágysorból kisbirtokossá küzdötte fel magát. E két családot két házassága révén Tély Franciska köti össze. Édesapja Vinterstern Alajos (született 1798-ban) miskolci illetőségű izraelita sebésztanár volt, aki feleségével, Bossán Joannával (született 1803-ban) és gyermekeivel együtt 1840. szeptember 12-én római katolikus hitre tért és a Tély nevet vette fel. Az édesanya a keresztségben az Anna Albertina nevet vette fel, a gyermekek pedig a következők voltak: Franciska Mária (16 éves), Rosália Gisela (14 éves), Natalia Leocardia (9 éves), József Miklós István (7 éves), Emilia Ivana (4 éves).
Tély Franciska 1823-ban született a Zemplén vármegyei Mádon.
Első férje Nádaskay Lajos (Külsőbőcs, Zemplén vármegye, 1816–Pest, 1860) hírlapíró volt, aki 1843 és 1848 között a Honderű című lap segédszerkesztője, 1849-től a Budapesti Hírlap segéd-, majd 1856-tól felelős szerkesztője volt. Nádaskay Lajos korán, 1860-ban elhalálozott. Felesége öt árvával maradt egyedül (hatodik gyermekük ekkor már nem élt).
Legidősebb életben maradt fiuk, Nádaskay Béla (Pest, 1848–1933) kiemelkedő képességekkel rendelkezett: már 19 éves korában állatorvosi oklevelet, 23 évesen pedig orvosi diplomát is szerzett, közben a képzőművészet és a zene terén is kitűnt tehetségével.
Az özvegy Tély Franciska szülésznői tanfolyamot végzett 1860/61-ben, valószínűleg a családfenntartás kényszere miatt. Hamarosan megismerkedett azonban második férjével, Varga Ferenccel (Mezőkomárom, 1835–Tárnok, 1908). Varga szintén állatorvosi és orvosi végzettséget szerzett, és 1865-től az állatorvosi tanintézet segédtanára, majd tanára volt, így akkor már nevelt fiát is taníthatta. Később közösen alapították az első magyar állatorvosi szakfolyóiratot, a Veterinariust.
Tély Franciska kései gyermeke, Varga Ferenc szeme fénye Varga Vilma (1865–1950) zongoraművész, zenepedagógus, aki féltestvérei révén szorosan kötődött a Nádaskay családhoz. Neki magának nem volt gyermeke, de ő gondoskodott nővére, Nádaskay Blanka három gyermekéről, Eperjesy Dezsőről, Korpáczy Istvánról és Korpáczy Margitról anyjuk megbetegedése után. Nádaskay Béla első felesége, Szerémy Amália korán elhunyt, két kislányt hagyva maga után. Vilma nevelte unokahúga, Nádaskay Margit két gyermekét Vilmát és Nándort is. Korpáczy István haláláig együtt élt Varga Vilmával, akitől széleskörű műveltséget kapott: két nyelven megtanult, két hangszeren játszott és vegyészmérnöki diplomát szerzett. Varga Vilma a tág család sorsát is figyelemmel kísérte és akinek tudott, segítséget nyújtott. Így Varga Vilmát a Nádaskay és a Porázik család is családtagnak tekintette.

Tély Franciska – a sokoldalú 19. századi asszony


A családfa áttekintése után ismerkedjünk meg a központi szerepet játszó Tély Franciska élettörténetével.
Tély Franciska 1823. március 12-én látta meg a napvilágot Mádon. Apja Vinterstern (Winterstern) Alajos Márton sebész 1798-ban Nyitra megyében született. A pesti egyetemen 1821-ben sebészmesteri vizsgát tett, majd Miskolcon helyezkedett el, ahol 1844-ig mint sebésztanár működött. Az izraelita Vinterstern családot 1840. szeptember 12-én Esztergomban az akkori hercegprímás, Kopácsy József megkeresztelte. Ekkor vették fel a Tély (Téli) családnevet. A családra – életvitelükből erre következtethetünk –, jellemző volt az asszimilációs vágy, a szinte magától értetődő magyar hazafias érzület, a reformkori elkötelezettség.
Franciska 1846 májusának végén ment hozzá Nádaskay Lajos (1816–1860) hírlapíróhoz, akitől hat gyermeke született.
Nádaskay Lajosról az alábbiakat olvashatjuk Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című művében:
„Nádaskai Nádaskay Lajos „hirlapíró és szerkesztő, szül. 1816. okt. 30. Külső-Bőcsön (Zemplénm.), hol atyja Nádaskay. András jegyző volt, ki korán elhalt, ezért nagybátyja Nádaskay Lajos nevelte; tanulmányait a sárospataki református collegiumban végezte. 1836-ban Pestre jött és az orvosi tudományokat végig hallgatta. Az irodalmi pályára 1843-ban lépett, midőn Petrichevich Horváth Lázár a Honderű szépirodalmi és divatlapot megindította. Nádaskay tevékeny részt vett e lapnál, eleinte mint segédszerkesztő s 1844. július 1-től 1845. július végéig mint nyilvános és megnevezett szerkesztő; a lapnál való jeles működését Petrichevich-Horváth Lázár, ki akkor igazgató tulajdonos czímet vett fel, a Nádaskay Lajost mint szerkesztőt a közönségnek bemutató soraiban nyilvánosan elismerte. Nádaskay irodalmi munkásságát egészen e lapnak szentelte, annak 1848. első felében történt megszűnéséig; uy és ruy jegyek és saját neve alatt is mindvégig vezette a színbírálati rovatot és a szépirodalmi műveket ismertette. 1848. április 6-tól Zerffi Gusztávval a Reform czímű politikai lapot szerkesztette; (mivel Zerffi megszökött (ki, hová, miért?), a lapot utóbb egyedül folytatta augusztus 6-ig). 1849-ben elfogták (kit?), de Petrichevich-Horváth Lázár közbenjárására szabadon bocsátották. A fiatal írókat pártfogásába vette s buzdította, így Petőfit, Jókait, Falkot. Satöbbi. 1849. végétől fogva, midőn a Magyar Hírlap (később Budapesti Hírlapra változott) politikai hírlap megindult, e lap segédszerkesztője s egyik vezérczikkírója; 1856-ban ugyane lapnál Szilágyi Ferencznek szerkesztőtársa volt; 1857-ben a szerkesztést egészen ő vette át. Meghalt 1860. szeptember 15-én Pesten.”
Sokirányú tehetségét, elismertségét bizonyítja többek között, hogy 1844-ben a titkára volt annak a bizottságnak, amely a Kölcsey Hymnus-ának megzenésítésére kiírt pályázatot elbírálta.
Nádaskay Lajos neve a zenei világban is ismert volt: az Operaház számon tartja Rigoletto és Trubadúr fordítását, s ott szcenikusként is működött.
Nádaskay Lajos későbbi megítélését kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a Honderű szerkesztőjeként Petőfi irodalmi karrierjét kezdetben egyengette ugyan, a verseit szerkesztette és Jókaival együtt kapcsolatain keresztül segítette a kezdő irodalmárokat, ám maradi irodalomszemlélete később szembeállította Petőfivel és több művét, közöttük a Helység kalapácsát gúnyos bírálat tárgyává tette.
A Nádaskay család a Ferenciek tere 8. szám alatt élt. Nádaskay Lajos feltehetőleg az 1850-es évek elején 6240 négyszögöles telket vásárolt Rákospalotán, a vasútvonal közelében. Rákospalota ekkoriban egyre népszerűbb kiránduló, nyaraló hely kezdett lenni. A telket 1859-ben el kellett adnia, s a vételárból adósságot is törlesztenie kellett.
Tély Franciska a kor kulturális életének középpontjában élve megismerhette a politikai és művészeti élet kiemelkedő egyéniségeit. Minden bizonnyal már Nádaskay Lajos mellett tapasztalatokat szerzett a szalonélet vezetésében. A zenei élethez fűződő kapcsolatait nemcsak az Opera számára is dolgozó férje révén építhette ki, hanem húga révén is. Tély Róza ugyanis a Nemzeti Színház, majd más színházak szoprán énekesnője volt, míg 1854-ben a bécsi operához szerződött. Férje Wilhelm Jahn (Jahn Vilmos) karmester hosszú ideig volt a bécsi opera igazgatója.
Tély Franciska azonban, férjét elveszítvén, nehéz helyzetbe kerülhetett öt élő gyermekével. Ekkor folytatott szülésznői tanulmányokat és 1860-61 táján Szemere Bertalanhoz intézett levelében, a következőket írja:

„Tisztelt miniszter Úr!

Czimezésemen kérem ne ütödjön meg, mert épen azon joggal méltányosabban viselheti e czimet, mint Kosut a kormányzó czimét. Én lelkemből elismerem Önt annak, és mély tiszteletemet, hálámat irányában mint kedves neje iránt, csak a’ sir zárhatja ki lelkemből.
Miután becses levelét vevém azonnal tartalmával M. Calléhoz sieték, ki is legmélyebb hódolatát jelenteti általam, el fogada a legszivesebb modorral mit csak remélheték, és tanitványainak számát vélem többesité: Mától fogván naponta két órákat reggel tizenkét óráig az egyetembe működni fogok, ez eszmény kép lebeg elöttem, hogy tudományommal oly szerencsés lehetnék több ily férfiakat segíthetnék a’ világra jönni mint Ön!
Nem franczia hizelgés – lelkem tiszta érzelme mi egy ősztinte magyar keblű nőnek szívéből csorgadozhatik.
Szabadjon kérnem alázatos kézcsókomat kedves nejének jelenteni mig szerencsés lehetek személyesen, irántami szivességéért azt tehetni.
Legmélyebb tisztelettel maradok alázatos tisztelőnéja
Nádaskay Lajosné
23ikán”

Az 1860/61-es évben szülésznői vizsgát tett. A családi emlékezet szerint Tély Franciska a kiegyezéskori Pesten ismert, és arisztokrata és polgári körök által felkapott szülésznő lehetett.
Hamarosan már Varga Ferenc oldalán látjuk, aki közös gyermekük születésének évében lett az állatorvosi tanintézet segédtanára, s aki bizonyára féltő gonddal egyengette nevelt gyermekeinek sorsát is. Kiköltöztek a rákospalotai Villasorba, ahol később fia, Nádaskay Béla is házat vásárolt és élt. Szalonjuk pezsgő tudományos, kulturális élet színhelye volt. Tély Franciska – aki egyaránt ismerte Petőfit és Liszt Ferencet – társadalmi kapcsolatai révén támogathatta férje karrierjének kibontakozását. Mindkettejüket jellemezhette a deáki korban oly gyakori célkitűzés, hogy a haza hasznát és felemelkedését szolgáló munkát végezzenek.
1904. október 14-én hunyt el. A tárnoki Öreg-temetőben nyugszik férjével, Varga Ferenccel közös sírban.

Ismerkedjünk meg Varga Ferenc életének részleteivel, először gyermekkorának színhelyével, Mezőkomárommal és a pályáját elindító élményekkel, személyekkel.
Varga Ferenc gyökerei – Mezőkomárom

A rómaiak idején Vallis Carniana néven telep volt a község környékén; ebből a korból mindmáig megvan két római mérföldkő. (A Petőfi-szoborral szemben lévő ház elé később ásták le, hogy fönnmaradjon.)
A honalapításkor a környéket Nyék törzse foglalta el. A községtől délre, körülbelül 4 kilométerre fekvő település neve: Felsőnyék (már Tolna megyéhez tartozik).
Zsigmond király 1409. évi ítélő levele szerint Hencfia János kapta meg a Deeg (ma Dég, Fejér megye) és a Foksár (ma Sió) folyó körül fekvő Komárt, amelynek neve 1536-ban: Saar Komar, 1542-ben Komar, 1662-ben Révkomárom, 1676-ban Mező Comarom – később pedig Mezőkomárom lett. A (Komárom) név egyes kutatók szerint szláv eredetű és „szúnyogot” jelent. Egy dunaszerdahelyi magyar tanár, Zirig Árpád költő szerint viszont a magyar kalmár (kolmár, kómár) szóból eredeztethető.
Egy levél szerint a törökvilág vége felé (1650) puszta volt. 1662-ben viszont (addigra a tolnai Németiből hoztak új telepeseket), már mezőváros és Révkomárom a neve. 1542-től említik a Batthyány-család uradalmaként. A török megszállók kivonulása után 1733-ban – több évtizednyi elzálogosítás után – kerül vissza a Batthyányakhoz, mint az enyingi uradalom része.
Bár mezőváros, lakói a 18. század végén is a szokásos módon adóznak: kilenced az uraságnak, tized a veszprémi püspöknek.
Népessége 1785-ben 1150, 1829-ben 1227, 1857-ben 1431 fő. A jobbágyok mellett él a községben egy ún. szabadmenetelű árendás réteg és kisiparosok is.
1660-ban már van református prédikátora. A római katolikus egyházközséget 1725-ben szervezik meg. A mai római katolikus templomot (melyben dr. Varga Ferencet megkeresztelték) 1745-ben szentelték fel Péter és Pál apostolok tiszteletére.
A 20. század elején tovább nőtt az 1848-as jobbágyfelszabadítás után kialakult agrárproletár népesség (mezőgazdasági cselédek, napszámosok, zsellérek). A törpebirtokosok kevés földje sem biztosította a családok teljes megélhetését.
Az I. és II. világháború egyaránt sok áldozatot követelt.
Mezőkomáromhoz sok nagy emberünk emléke kötődik, akik mind szellemi rokonai Varga doktornak. Itt született Szilavetzky Ágoston 1848-as alezredes; idősebb Entz Géza (1842–1919) akadémikus, a 19. század legnagyobb magyar állattantudósa; Ürge (később Ferencfi) Imre István (1817–1883) gyógyszerész, az Irgalmas Rend tartományfőnöke, dr. Varga Ferenc anyai nagybátyja; dr. Varga Ferenc (1835–1908); Czafik Béla (1937–2005) száztizennyolcszoros röplabda-válogatott, Európa-bajnok ezüstérmes (1963), olimpiai 4. helyezett (1964, Tokio). Hosszabb-rövidebb ideig itt élt: dr. Entz Ferenc (1805–1877) Mezőkomárom első orvosa, honvéd főorvos, a Kertészeti Egyetem elődjének megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1832–1848 között); Carabelli János (1817–1877, itt nyugszik) 1848-as honvéd őrnagy; dr. Zákonyi Ferenc (1909–1991) főjegyző, Balaton-kutató, író; dr. Varjas Károly (1928–1997) orvos, Petőfi-kutató; id. Kálmán Gyula (1913–2002) a Népművészet Mestere; Varga Géza Ferenc (1950–2002) szobrászművész.
Varga Ferenc 1835. október 15-én, éppen e kiállítás megnyitójának napján, született Mezőkomáromban Varga Mihály földműves és Ürge Rozália gyermekeként. Szülőháza már nem áll, de megtekinthető a római katolikus templom, amelyben keresztelték.
Két emléktábla is megörökíti a nevét, amelyek Entz Ferenc egykori házán találhatók. Akkoriban ugyanis Mezőkomáromban dr. Entz Ferenc volt az orvos, aki később az 1848-as forradalom honvéd főorvosa, majd a hazai kertészképzés megalapítója lett. Háza mögött akkoriban gyümölcsöst, szőlőt, faiskolát telepített és itt nemesíthette a Mezőkomáromi duráncinak elnevezett őszibarackfajtát is. A mezőkomáromi temetőben nyugszik Entz Ferenc felesége. Lengyel Lujza is, aki 1846-ban, mindössze 27 évesen hunyt el. Hat gyermeket hozott a világra.
Varga Ferenc Entz Géza (Entz Ferenc fia) egyik legjobb barátjaként bejáratos volt a házába, és közelről ismerte a kiváló tudóst. Ez hatással volt további életútjára is.

Dr. Varga Ferenc pályája

Varga Ferenc életét dr. Karasszon Dénes és Kálmán Gyula írásai alapján ismertetjük.
Az ifjú Varga Entz Ferenc példáját követve határozta el, hogy orvos lesz, méghozzá az irgalmasok rendjében. E rend tagjai a mai napig betegápolással, gyógyítással foglalkoznak, szabadidejüket pedig az orvostudományi kutatásnak szentelik. Döntésében a család szerény anyagi helyzete mellett közrejátszhatott, hogy anyai nagybátyja, Ürghe István (később Ferencfi Imre), neves gyógyszerész – aki számára a szerzetesség a tanulás, a kitörés lehetőségét biztosította – az irgalmas rend magyarországi tartományfőnöke lett, így támogatni tudta unokaöccsét. Erről tanúskodik egy irgalmas rendi létszámjelentés 1855-ből, amelyen Varga Ferenc neve is szerepel. (A nagybácsi idős korát Varga Ferenc rákospalotai házában töltötte, és ott is halt meg.)
A próbaév (noviciátus) letöltése után Varga mégis úgy döntött, hogy inkább világi orvos lesz, de a rend szabályzata szerint még egy évet szolgálnia kellett, s csak ez után iratkozhatott be a tudományegyetem orvosi karára. Évfolyamtársa volt még Thanhoffer Alajos és Plósz Pál, akinek öccse később Varga segéde lett.
Az orvosegyetemen néhány hónapig szünetelt az oktatás, ez alatt Varga Zlamál Vilmos állatgyógyászati előadásait hallgatta, s hamarosan megszerezte az állatorvosi képesítést. Hogy orvosi tanulmányit folytatni tudja, Entz Ferenc tanácsára (aki akkor már a Budai Vincellér és Kertészképezde igazgatója volt), 1862. október 1-jétől tansegédi állást vállalt Zlamál mellett.
Döntésében közrejátszhatott, hogy ekkoriban ismerkedett meg Tély Franciskával, s nemsokára összeházasodtak, így Vargának gondoskodnia kellett népes fogadott családjáról, 1865-ben pedig megszületett közös gyermekük, Varga Vilma is.
Varga Ferenc néhány évi segédtanárkodás után megjelentette Eisenmáyer Sándorral az első magyar nyelvű patkolástan könyvet (Patkolástan, 1866). Galambos Márton tehermentesítése érdekében Zlamál felkérte a természetrajz, a faj- és életrendtan előadására is. Ennek eredményeként született meg A hasznos házi emlősállatok természetrajza (1872, 1879) című könyve, amely az első magyar nyelvű állatorvosi dietetikát is tartalmazza.
Az orvosdoktori oklevelet 1867-ben szerezte meg, barátjával, Entz Gézával és Thanhoffer Lajossal együtt. Balassa János professzor hatására Thanhofferrel együtt úgy döntöttek, hogy sebészorvosok lesznek. Az élet – a marhavész fenyegetése – azonban közbeszólt: Varga Ferencet állatorvosként a vöröstoronyi Veszteglő Intézethez (karanténhoz) helyezték. Varga azonban elszántan törekedett a sebészi pályára, így állását átengedte barátjának, Eisenmáyer Sándornak, és néhány hónap után visszatért Pestre. Balassa tanár azonban 1868-ban meghalt, Varga pedig – Zlamál kérésének eleget téve – elfogadta az állatgyógyintézetben felkínált sebésztanári állást.
A 19. században az emberek sebészeti ellátása nagy fejlődésen ment keresztül. A narkózis, a sterlitás igénye, az érfogó, a fecskendő és más technikai felfedezések révén a sebészet életmentő gyógyítási ággá vált. Mint Karasszon Dénes írja: „Az állatorvosi sebészet a múlt [értsd: 19.] század második felében még nem büszkélkedhetett ilyen korszakalkotó eredményekkel. Altatás helyett az állatok „fékezése” és „ledöntése”, Lister antiszepszise helyett legfeljebb az aszepszises profilaxis, kórházi műtő helyett az istállók gyertya- vagy mécsvilágítása, ezek voltak a lehetőségek, és a jól képzett műtősasszisztensek helyett az állattulajdonos és családtagjai vagy azok szomszédai állták körül gyanakvó tekintettel az „operateurt”, aki maga sem állt mindig hivatása magaslatán, hiszen az állatorvosi sebészet képviselőinek abban az időben sok minden egyébbel is kellett foglalkozniuk, így meglehetősen távol álltak a „szakorvos” mai fogalmától.” Zlamál Vilmos törekvése nyomán az állatorvosi tanintézetben 1865-től kezdődően elvált a belső és külső betegségek oktatása, és megindult „a különös sebészi műtét-, köt- és eszköztan” tárgy tanítása, amire Varga Ferenc tanársegéd kapott megbízást. Hogy ezt a világ színvonalán tudja művelni, külföldi tanulmányútra küldték: Bécs, Salzburg, München, Zürich, Hohenheim, Hannover, Berlin, Drezda és Prága állatorvosi intézményeit látogatta meg, majd 1870-ben átvette nyilvános rendes tanári kinevezését.
Az állatorvosi tanintézet akkori épülete, az országúti Kunewalder-féle ház azonban távolról sem biztosított ideális körülményeket a munkához: az állatgyógyintézeten kívül itt volt Balassa sebészeti és Semmelweis szülészeti klinikája, Jendrássik élettani és Margó Tivadar zoológiai intézete, és maga az igazgató, Zlamál Vilmos is itt lakott a családjával. A szűkös körülmények között Vargát még a gyógyszertan tanításával és a Rottenbiller utcai építkezések felügyeletével is megbízták.
Idő közben, 1874-ben vásárolta meg azt az impozáns épületet, amely a Rákospalota fejlődésében is jelentős villaépítkezések keretében jött létre. Ez a Villasor 2-3. számú épület volt.
A tanintézet számára 1881-ben készültek el a Steindl Imre által tervezett és ma is használt pavilonok, amelyek közepén talált helyet a műtő és lovagló helyiség, amelynek padozatát vastag faforgáccsal borítottak. Az új klinika műszerezettsége kiváló volt, köszönhetően a kormányzat korábbi támogatásának. Amikor Ferenc József 1886. május 5-én meglátogatta az Állatorvosi Tanintézetet, elégedettségének adott hangot.
Varga professzor indította meg a gyakorlati oktatást, először a gödöllői kincstári birtokon, majd állatokon is, hogy gyakorolhassák az állatkínzással nem járó sebészi műtéteket. Ám – ismét Karasszon Dénest idézzük – „A műtétek … mégis többnyire csak kasztrációból, égetésből, fogreszelésből, bendő-szurcsapolásból, húgykő-eltávolításból, farokcsonkításból, esetleg külső sérvműtétekből állottak, nem lehettek alkalmasak arra, hogy Varga Ferenc fiatalkori ambícióit kielégítsék. Ekkor indította Nádaskay Bélával közösen az első magyar állatorvosi szaklapot, a Veterinariust (1878) és vállalt alelnöki funkciót a „Magyarországi állatorvos egylet”-ben (1880).”
Zlamál Vilmos nyugalomba vonulása után a klinikákat kevésbé pártoló Tormay Béla lett az igazgató, egészen minisztériumi megbízatásáig. Ekkor, 1888-ban, elsősorban a klinikai tudományok előre vitelének szándékával Varga Ferenc – tanszékét Plósz Bélának átadva – elvállalta az állatorvosi tanintézet igazgatását. Kinevezését 1888. május 9-én kapta meg. Igazgatása idején került sor a részletes oktatási tervezet kidolgozására, amely nyomán 1890-ben a tanintézet Akadémiai rangra emelkedett. Ebben az időszakban vívták ki a magántanárrá képesítés jogát, hozták létre az országban az első bakteriológiai intézetet, kapott önálló tanszéket a gyógyszertan és sikerült számos kiváló orvost az Akadémia számára megnyerni (Rátz István, Preisz Hugó, Korányi Sándor, Tangl Ferenc, Magyary-Kossa Gyula).
Varga Ferenc gyakorlati orientációja megmutatkozik abban a tényben is, hogy csak pályája kezdetén írt könyveket, később még folyóiratcikkeket sem. Erejét, energiáját a klinikai és a szervezőmunka kötötte le, és ez igen nagy hasznára volt az akadémiának. Számos felterjesztést továbbított a Földművelésügyi Minisztérium felé, amelyekből kitűnik az Akadémia tanári karának kiemelkedő szerepe nemcsak az állatorvosképzésben, hanem a hazai állategészségügy színvonalának emelésében is. (1888-ban jelent meg hazánkban az első, mindenre kiterjedő, átfogó állategészségügyi törvény.) Varga professzornak, mint ez a Magyarországi Állatorvosi Egylet jegyzőkönyveiből kiderül, éppen ez volt legfőbb célja és ambíciója.
Ám mint Karasszon Dénes megállapítja: „A mindig csak másokért folytatott eredményes, de áldozatos küzdelembe egy idő után belefáradt. Igaz, megelégedéssel tekinthetett vissza alkotásaira: a „Veterinarius”-ra, amely a „Magyarországi Állatorvosi Egylet” lapjaként az állatorvosi kar központi szaklapjává vált; az Állatorvosi Akadémiára, amelynek ügyeit most már fiatal és tetterős vezető kezében kívánta látni, ezért igazgatói székét Hutÿra Ferencnek felkínálva 1897. március 17-én – megrendült egészségi állapotára hivatkozva – saját kérelmére nyugalomba vonult.” Nyugalomba vonulása alkalmából a legfelsőbb elismerést kapta meg.
Értékes könyvtárát a M. kir. Állatorvosi Akadémiának ajándékozta, amiért a tantestület köszönetét nyilvánította, majd részt vett még nevelt fia és barátja, Nádaskay Béla köszöntésén is, annak 25 éves tanári jubileumán, 1897. december 18-án.
Nyugdíjas éveit Tárnokon töltötte feleségével, de erről még később szólunk részletesebben.

Most ismerkedjünk meg Tély Franciska édes- és Varga Ferenc nevelt fiával, barátjával, Nádaskay Bélával.

Nádaskay Béla pályája
Nádaskay Béla 1848. április 30-án Pesten született. Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendieknél (piaristák), egyetemi tanulmányait, s ezzel egyidejűleg az állatorvosi tanfolyamot ugyancsak Pesten végezte. 1867 júliusában, 19 éves korában kitűnő jelzésű állatorvosi oklevelet kapott, majd 1871-ben, 23 éves korában orvosdoktorrá avatták. Mint okleveles állatorvos már 1867-ben Nagykőrösön kórbonctani szempontból is behatóan tanulmányozta a marhavészt. 1870 júliusában a Pesti m. kir. Állatgyógyintézethez „bonc- és éptani” tanársegéddé, 1872-ben anatómussá nevezték ki. Eleinte a bonctani proszektúrán kívül más tantárgyak előadásával is megbízták. Így több éven át növénytani, fizikai, ásványtani és szülészeti előadásokat is tartott. Két féléven át törvényszéki állatorvostant is tanított, és ő vezette a hallgatók gyakorlati oktatását. Csak fokozatosan adhatta át a tantárgyakat más tanároknak, hogy minden erejét kizárólag fő tárgyának, a bonctannak szentelhesse.
1869-ben nagyobb külföldi utat tett, talán részben éppen Varga Ferenccel, a bécsi, müncheni, stuttgarti, zürichi, berlini és drezdai állatorvosi intézetekben. 1875-ben a keszthelyi M. kir. Felsőbb Gazdászati Tanintézethez nevezték ki rendes tanárnak, de már egy szemeszter után előbbi állásába helyezték vissza. 1875-ben újabb külföldi utat tett a müncheni és a párizsi állatorvosi iskolák tanulmányozása céljából. 1878-ban jelent meg A hasznos háziállatok leíró boncztanának kézikönyve, melyet a maga készítette rajzokkal illusztrált, és sok helyütt eredeti felfogásban írt meg.
Korán nősült, de első felesége, Szerémy Amália fiatalon elhunyt, két leánygyermeket hagyva maga után. 1878. november 10-én Nádaskay Béla nőül vette a 18 éves, bécsi születésü Scheuch Hermint, akit talán nagynénjén keresztül ismert meg. Tanúi: Thanhoffer Lajos és Varga Ferenc voltak.
1883-ban a rendkívüli tanári címet kapta, 1887-ben pedig a leíró és tájboncolástan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1878-ban megalapította az első magyar állatorvosi folyóiratot, a Veterinariust, amelyet 1882. augusztus 15-éig szerkesztett. A Magyarországi Állatorvosi Egylet titkára, majd alelnöke volt. Anatómiai készítményeivel négy kiállításon vett részt, így 1878-ban Székesfehérvárott, 1885-ben és 1896-ban Budapesten, 1900-ban Párizsban, mely utóbbin a közreműködők aranyérmével tüntették ki. Az 1900/1901-es tanévben a főiskola rektorhelyettese volt, és a tanévet az állatanatómia fejlődéséről szóló értekezésével nyitotta meg.
Az anatómiai intézetet nagy gonddal vezette. A jelenleg is meglevő múzeumot szinte a semmiből, nagy lelkesedéssel igyekezett megteremteni. Az anatómia az ő számára nemcsak tudomány, hanem művészet is volt. Szeretettel, tudással és művészettel szolgálta tantárgyát, sokszor nagy leleményességgel készített egyes szép preparátumai (korróziós készítmények, dobüreg- és labyrinthus-készítmények) ma is féltve őrzött kincsei az intézet gyűjteményeinek, a ló belsejét ábrázoló hatalmas festménye is a tanszéket díszíti.
A festészeten és szobrászaton kívül hódolt a zeneművészetnek is, és szépen énekelt; mint művészlélek minden szép iránt soha meg nem szűnő, meleg érdeklődést és nagy fogékonyságot árult el. Egyik alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke volt az újpest-rákospalotai zeneegyesület és zenekonzervatóriumnak.
A millenniumi kiállítás alkalmával kifejtett érdemei elismeréséül a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1909 decemberében, 61 éves korában, 40 évi állami szolgálat után, saját kérelmére nyugdíjba ment, és Rákospalotai (ma Újpest, Vécsey Károly u. 106.) villájába vonult vissza. Ez a villa néhány háznyira volt s található Varga Ferenc egykori házától. Nyugdíjaztatása alkalmával sokévi hű és buzgó szolgálatát 1911-ben az osztrák császári III. osztályú Vaskoronarenddel jutalmazták. Állatorvossá avatásának 50 éves évfordulója alkalmából az állatorvosi tudományok tiszteleti doktora címet kapta. 1925-ben a kormányzó gazdasági főtanácsosi címet adományozott számára.
A Magyarországi Állatorvosi Egylet (MOÁE) alapításának 50. évfordulója alkalmából mint alapító tagnak és az egyesület volt titkárának, a Veterinarius szerkesztőjének megfestették az arcképét (olajfestmény), amelyet 1930. március 22-én a főiskola aulájában helyeztek el; a kép ma is itt található.
85 éves korában, 1933. december 6-án halt meg, mindössze néhány héttel szeretett felesége halála után (november 24.). Síremlékét, amely ma már sajnos nem látható, 1938-ban a rákospalotai temetőben, szobrát (Damkó József alkotása) az anatómiai tanszék előtt 1939. március 24-én avatták fel.
Ravatalánál tanítványa és utóda, Zimmermann Ágoston rajzolta meg tanári-emberi portréját:
„Amikor búcsút veszek Tőle, könnyes tekintetem visszaszáll a multba, mikor immár 42 év előtt a megboldogult nagy idealismusszal hirdetett előadásait hallgattam. A mi szaktárgyunk, az anatomia sok áldozatot, teljes odaadást kíván és ezt a megboldogult csorbítatlanul megadta. Csendes tudomány ez, semmi misterium, a positivumok tudománya, de ezeket is lehet dealisan művelni. Az Ő számára az anatomia nemcsak tudomány, hanem művészet volt. Nádaskay Béla negyven évet töltött el Főiskolánk szolgálatában hűségesen, önzetlenül, és amikor érezte, hogy ereje megfogyatkozván, a nagy feladatoknak már nem tudna úgy megfelelni, amint azt felfokozott kötelességérzete megkívánta, csendesen, önként nyugalomba vonult. Úgy ment el, ahogyan jött, szerényen, önfeláldozóan, a sorsban való filozófus megnyugvással, apostoli szegénységben, mert a tanári tisztén kívül mást, mint nobile officiumot nem teljesített soha.
Tanári hivatását mindenekfölé helyezte és helyes paedagogiai elgondolással nemcsak ismereteket adni, hanem, ami sokkal nehezebb és sokkal nagyobb felelősséggel jár, nevelni is törekedett; nemcsak professzora, de igazi atyai barátja is volt tanítványainak. Kell, hogy a tanár tudós, de művelt ember is legyen, és ez a lelki műveltség sokszorosan megnyilvánult Nádaskay Bélában, aki mindig szerette és művelte a szépet, az igazat, a jót. .. Jósága volt legnagyobb értéke; egész lényét igazi lelki kultúra, az érzés nemessége, a szellemi fenköltség jellemezte.
Egy jobb kor fia, kedves, puritán, nemesen melegen érző és érzékeny lelkű, gyengéd és figyelmes, lovagias, rendületlen hűségű, méltányos és türelmes, békés, igénytelen, szerény ember távozott körünkből, akiben volt valami és megmaradt változatlanul a rég letünt, régebben mult tisztultabb világból. Emelkedettség, választékosság, elegancia nyilvánult meg benne, nem a külsőben, ruházatában, hanem gondolkodásmódjában, beszédében. Tevékenységében. El nem érhető után nem vágyott, a türelmetlen tülekedés távol állt tőle, a vezetést elhárította magától. Vagyont nem szerzett, csak érdemeket és igaz szeretetet, mely végig kísérte az egész életén. Ez jutatta neki azt a csendes, megnyugtató harmóniát, mely átsegítette sok küzdelmen, gondokon, csalódásokon egyaránt.”

Varga Ferenc otthona – szalonélet a 19. század végén

"Egy irodalmi salon nagy hatással lehet a művészet s irodalomra, miután fejleszti az egyén általános műveltségét, emeli színvonalát, s észrevétlenül eljuttatja arra a szellemi magaslatra, honnan keresztül lát a többi emberek feje felett; s így játszva megadja azt az általános műveltséget, amely a művész egyéniségét meglágyítja, amely engedékennyé teszi az ellentétes véleménnyel szemben, s amely érdekelteti a más ember eszméi és érdekköre iránt." – írja Justh Zsigmond a Magyar Salonban, 1888. évi 471. oldalon. Bizonnyal igaz ez a tudományos és politikai életre is. Egy szalon, amely kiválóságok eszmecseréjének színhelye, fontos szerepet tölthetett be a 19. század szellemi életében. Voltak arisztokratikus szalonok, amelyekbe jó ajánlás nélkül nem lehetett bekerülni, de a pesti szalonok többségére igaz lehetett Wohl Janka mondása: „A műveltebb társaság szalonja köztársaság, melyben mindenkinek egyforma tisztelettel tartozunk.”
Szilvási Miklós és Kassai Árpád kutatásai alapján tudjuk, hogy Varga Ferenc és Tély Franciska 1874. május 13-án vásárolta a Rákospalotai telket és villát (akkor Villasor 2-3.), amely 1896. április 4-ig volt a tulajdonukban.
Nincsenek pontos adatok arra nézve, hogy a villát Varga Ferenc építtette volna, de a díszítés (állatszobrok) azt sugallják, hogy mindenképpen szerepe volt a kialakításában. A Varga-villa már építésénél fogva is hasonlított a németországi ún. tudósvillákhoz. Jellemző a könyvtárszoba és a nagy hall (szalon vagy társalgó), amely a tervezésnél is Varga fejében járhatott, s amely szakmai és egyéb társadalmi rendezvények színtere lehetett.
Buza Péter Palotai tegnapok című könyvében a vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyvekből idéz. Vargáról itt úgy emlékeznek meg, mint aki a villájában gyakorta tartott rendezvényekkel nagymértékben fellendítette a kerület közéletét. A Villasoron számos alkalommal találkoztak a korabeli tudományos és művészeti élet jeles képviselői. Minden bizonnyal ez a tágas, a társasági életre igen alkalmas villa is szerepet játszhatott az állatorvoslás akkoriban kibontakozó megújulásában és az állatorvosi közélet szervezésében. Dr. Varga jelentős munkát fejtett ki annak érdekében, hogy lakóhelye és környezete ismertté váljon az őt körülvevő tudományos és társadalmi környezetben.
Az épület két szempontból fontos. Először: Varga állatorvoslás terén végzett alkotó munkájának, kapcsolatépítésének bázisául szolgált, a folyamatos tudományos eszmecsere színtere volt. Többek között a Veterinarius első szerkesztősége is itt vagy a közeli Nádaskay házban volt.
Másodszor: a Villasor, amely a kor legdivatosabb és korszerűbb elvei szerint épült, a pesti szellemi élet egyik bázisa, hangversenyek, összejövetelek színhelye volt, ahol vezető értelmiségiek találkoztak. Ennek a szalonéletnek az új kor új szellemiségének kialakulásában van igen nagy szerepe, és fontos és érdekes momentuma, Liszt Ferenc látogatása 1885-ben.
Liszt Ferenc egyszerre volt világpolgár és hazafi, aki egyaránt bejáratos volt a párizsi, bécsi és budapesti szalonokba, például Hollósy Kornélia operaprimadonna és Pulszky Ferenc (a Nemzeti Múzeum igazgatója) szalonjába. Egyike volt a kor „szalonkirályainak”, akik szertevitték tapasztalatikat, és – a legnagyobb megtiszteltetés – zongorajátékukkal szórakoztatták a szalon közönségét.
A Varga család rákospalotai otthonában tett látogatásai ünnep számba mentek. Liszt számára is fontosak lehettek a vizitek, a Varga Ferenchez, a bécsi Tély Rózához fűződő kapcsolatai, és Nádaskay Béla, illetve Varga Vilma muzikalitása miatt is.
A társasági hírek között a következő beszámoló jelent meg a Budapesti Hírlap 1885. március 10-i számában:
„(Liszt Ferenc Rákospalotán.) Liszt Ferenc vasárnap Rákospalotára rándult ki dr. Varga Ferenc tanárhoz, kinek leánya, Varga Vilma kisasszony, a maestro kedveltebb tanítványai közé tartozik. Liszt magával vitte ez időszerinti rendes kíséretét: Schmalhausen Lina és Fritz kisasszonyokat, valamint Stradal Ágostot is. Ebéd és siesta után a jelenvoltak nagy meglepetésére a maesto zongorához ült s egy egész negyedóráig játszott. Oly kitüntetés, ami bizonyára kevés családdal esett meg. Liszt és kísérete a bécsi postavonattal tért vissza Budapestre, feledhetetlen emléket hagyva maga után a Varga családnál.”
A Liszt Ferenchez fűződő kapcsolat értékét mutatja Thomán Istvánnak a Muzsika 1929-es Liszt Ferenc emlékszámában megjelent írása:
„Liszt Ferenc baráti viszonyban volt a Rákospalotán lakó nagyműveltségű Varga-családdal s oda néhány külföldi tanítványával együtt engem is több ízben elvitt magával. Egyik este négykezes játékot kezdeményezett: saját kezűleg felírta egy-egy papírlapra a jelenvolt tanítványok nevét és a ház leánya, ugyancsak tanítványa, kalapból kihúzta az egyik papírlapot. A szerencse nekem kedvezett s boldogan ültem le Liszttel a zongorához. Azt a papírlapot, amelyre akkor nevemet felírta, ma is ereklyeként őrzöm.”
Rendelkezésünkre áll a Villasori életről, közelebbről a Nádaskay házról, még egy beszámoló, Nádaskay Béla unokájának visszaemlékezése a gyermekkorára, amely a mindennapi életbe enged bepillantást.
„A többgenerációs családi ház postai címe Rákospalota Villasor 8. szám. Villasor és nem utca, mert csak egy házsor, elöl szántóföld és rét, a hátsó fronton erdő. Ma már utca, amely a rákospalotai vasút állomástól indul és Megyer irányába húzódik. Az utca, illetve villasor lakóira még jórészt emlékezem. 1 . szám: Varga család. Itt lakott nagyapám mostoha testvére Vilma néni, aki később az éneklésre ösztönzött. Ő maga zongorista volt, Liszt Ferenc tanítványa. A Varga család többször vendégül látta a tanárurat a Villasor 1. számban.
A Villasorban laktak még: Pörge Gergely és Perlmutter Izsák festőművészek, Kiszlingék, akik csillárgyárosok – mellékesen keresztszülőim voltak. Végül, de nem utolsó sorban Erkel Jenő bácsiék. Jenő bácsi Erkel Ferenc unokája volt. Édesapja a Magyar Operaház karnagya volt. A közvetlen szomszédunk a Neruda család volt. Jómódú drogéria tulajdonosai a Kossuth Lajos utcában. Meg kell említenem még az Aggházi családot is, akiknek két lányuk volt. A nagyobbik, Babus művészettörténész lett.
A gyermekkorom színterét, a többgenerációs családi házat egy vázlaton rögzítettem.
…A középső kisház ki volt adva egy családnak, ahol a férfi horvát származású dunai hajós volt. Végül a telek erdőszéli részén laktunk. A kert közepén egy húzós kút biztosította a vízellátást. A mángorló helyiség a kedvenc játszóhelyiségünk volt. Ugyanis a mángorló egy masszív, nagy asztal volt, ezen két nagy fahenger és ezen gurult a kövekkel megrakott hengerlő láda. Ebbe a ládába jól bele lehetett ülni és ide-oda gurigázni.
A másik kedvenc játék a hinta volt, amíg Béla bátyám hintázás közben ki nem dőlt. Szerencsére baleset nem történt.
A középső kisház előtt egy kicsit mélyebb volt az udvar, így ha esett, az eső egy tekintélyes pocsolya keletkezett, amelyben tavasszal és nyáron remekül lehetett mezítláb pancsolni. A rabló-pandúr játék színtere már az erdő volt. Nem messze tőlünk az erdőben volt egy nagy homokdomb, melynek talaja finom futóhomok volt. Ez lehetővé tette a fenéken való csúszkálást, le a domb oldalán. A domb közelében volt az URAK (Újpesti-Rákospalotai Atlétikai Kör) futballpályája. Az előbb említett dombról jó be lehetett látni a futballpályára, így ingyen nézői lehettünk a meccseknek.
Az elemi iskola, ahol iskolai pályafutásunkat kezdtük Újpesten volt, úgy 4 kilométerre tőlünk. Ide gyalog jártunk, jóllehet villamos is járt már Újpesten át Pestre. Rossz idő esetén vagy keményebb télen néha ezt is igénybe vehettük.
A baráti körünk a Villasor csemetéiből rekrutálódott. Gyakran átjártunk a Neruda gyerekekhez, ahová egy kiskapun át könnyen átjuthattunk. Rém imponáltak nekünk, mert nekik volt először a mai matchbox autók őse…”
Az 1929-es területrendezés során Rákospalotának ez a területrésze átkerült Újpesthez (IV. kerület) és a Gróf Vécsey, majd a Vécsey Károly utca nevet kapta. A Varga ház a 120-as, a Nádaskay otthon a 106-os számú ház lett. Az ingatlant 1952-ben államosították, majd óvodaként üzemelt a legutóbbi időkig. Ma sajnos lakatlan, hasznosítása nem megoldott.

Varga Vilma – Liszt Ferenc utolsó tanítványa
A Villasor lakója, amint maga vallotta, édesapja szeme fénye volt Varga Vilma (Pest, 1865– Budapest, 1950.). Életét Szilvási Miklós összeállításában közöljük.
Nádaskay Béla féltestvére, dr. Varga és Tély Franciska közös gyermeke, Varga Vilma még a Ferenciek terén született, de gyermekkorát már Rákospalotán töltötte, ahol tanúja lehetett az ott kibontakozó családi és társadalmi életnek. Szívélyes testvéri viszonyban volt fivérével, Bélával, akitől első zenei leckéit kapta. Az idős báty, később is rajta tartotta húgán a szemét, és gyakran maga kísérte Liszt Ferenchez különórákra, s talán már korábbról is ismerte a mestert.
Liszt Rákospalotára Reményi Ede hegedűművészhez és egy plébánoshoz is gyakran kijárt és délelőtti hangversenyeket adott a meghívottak számára. Ha a helyzet úgy hozta, egy kvartettező társasággal zongoraötöst alakított. (Az idevágó irodalmat Liszt úgyszólván fejből ismerte.)
Nádaskay Béla zenészi működéséről kevés adatunk van, de a családi szájhagyomány megemlíti hangszerjátékát (gordonka), így elképzelhető, hogy Rákospalota kamarazenei életében is olykor szerepet vállalt. Az ilyen alkalmakkor akár Reményi Edével és Liszttel közösen is muzsikálhatott. Temetésén meleg hangon búcsúztatta Aggházy Kornél, az újpest-rákospalotai zeneegyesület és zenekonzervatórium részéről, mivel alapítója, vezetője és örökös tiszteletbeli elnöke volt ezen intézményeknek (sajnos az ezzel kapcsolatos dokumentumok még nem kerültek elő), és jelen volt a Szikla Adolf, az operaház nyugalmazott karmestere, az Újpesti Zeneművelő Egyesület zeneigazgatója is.
Varga Vilma ilyen módon résztvevője lehetett annak a szellemi és zenei életnek, amely a Nádaskay-Varga családot jellemezte, és amely akkoriban a kifogástalan polgári neveléshez természetszerűleg hozzátartozott. Később szülei zongorázni taníttatták, miközben iskoláit (5 osztályt) az Andrássy úti leánynevelőben végezte. 1883-ban a „Harmónia” társulat alkalmi hangversenyén Liszt Ferenc felfigyelt rá, és az 1884/85-ös tanévben már magántanítványai között találjuk. Erre maga Liszt szólította fel Varga doktort, aki személyes ismerőse volt a budai kapucinusrendi székházból.
Varga Vilma Liszt halála után nagynénjéhez, Tély Róza operaénekeshez, került Bécsbe és itt folytatta tanulmányait. Hazatérése után nem sokkal férjhez ment Kaldrovics Gézához, akitől tizenegy év után elvált. Kaldrovics nem pártolta a zongorázást, pedig ez Varga Vilma számára élethivatás, a zene a lételeme volt.
Válása után 1911-től 1914-ig az Újpesti Zeneiskolában (ma Erkel Ferenc Zenei Szakiskola) volt zenetanár.
Az első világháború után, az 1920-as évek elején a Budai Zeneakadémia alkalmazta zongoratanárnőnek, ahol ismereteink szerint 1938-ig állt munkaviszonyban. Legújabb adataink szerint, ez időben, fogadott gyermekeivel Korpáczy Istvánnal és Margittal az I. kerület Krisztina tér 3. alatt lakott. A harmincas években a magyarországi Liszt-kultusz igen erős volt, és Varga Vilma aktívan tevékenykedett a két háború közötti Liszt Ferenc Társaságban. Az 1930-as években kialakított Liszt emlékszoba, majd a későbbi Liszt Ferenc Emlékmúzeum tárgyi anyagát és berendezését emlékezete alapján rekonstruálták (miután fiatal korában személyes élménye volt a Liszt lakásáról és háztartásáról, ahová órákra járt), és ő maga is a birtokában lévő emléktárgyakkal járult hozzá a múzeum gazdagításához. A tárgyak közvetlenül Liszt halála után kerültek hozzá. Idősebb korában sokféle módon fejezte ki, hogy meghatározó élmény volt számára Liszt Ferenc tanítványának lenni, például aláírásával „Liszt Ferenc élő tanítványa”, majd „Liszt Ferenc legidősebb élő tanítványa”. Állandó vendége volt a Liszt Ferenc emlékműsoroknak.
Barátnője, Deáki Flóra Liszt Ferenc szellemi élete c. könyvében külön megemlékezik Varga Vilmáról, aki egy spiritiszta szeánsz alkalmával az élménydús beszámolók alapján kapcsolatba lépett Liszttel és hitelesnek fogadta el a szeánszon történteket.
Papp Viktor, a két világháború közötti zenei szakíró riportsorozatot készített az akkor még élő Liszt-tanítványokkal, közöttük Varga Vilmával is. Vilma elmesélte megismerkedésük körülményeit, valamint azt az epizódot, amikor Liszt Ferenc, emlékezete szerint két alkalommal, vendégük volt rákospalotai házukban. Itt megemlíti azt a kevesek által tudott tényt, hogy Liszt Ferenc kedvenc étele a rántott békacomb volt, amelyet ez alkalommal édesanyja, Tély Franciska készített el a mester számára. A könyv megjelenése óta Varga Vilmáról úgy szólván semmi nem látott nyomtatásban napvilágot, leszámítva a Liszt Ferenc Emlékmúzeum kiadványát, amelyben a kiállított tárgyakkal kapcsolatban több helyen is szerepel a neve.
Szülei, Varga Ferenc és Tély Franciska családi síremlékét voltaképpen Varga Vilma tervezte meg, és maga is szülei közé kívánkozott temetkezni. Ez utóbbi akarata mégsem sikerült, a legújabb adatok szerint a szülei mellett lévő sírhelyre temették 1950. szeptember 2-án.
Végtelenül szomorú, hogy egy Liszt-tanítvány után egy görbe boton és egy fotográfián kívül semmi tárgyi emlék nem maradt. Varga Vilma lakása ugyanis a II. világháború során gyújtóbomba találatot kapott és berendezése porig égett. Itt semmisült meg körülbelül 200. évre visszamenőleg gyűjtött, három (Nádaskay, Tély-Vinterstern, Varga) családot érintő dokumentumanyag.
Varga Vilma ugyanebben a házban, a mai Belgrád rakpart és az Irányi utca sarkán lévő hatalmas bérház üresen maradt magasföldszinti lakásába húzódott harmadik emeleti lakásából. Ebben a lakásban a továbbiakban Korpáczy István, nevelt fia, és annak felesége, Laffers Margit lakott. Laffers Margit 1997-ben hunyt el, és a szintén a lakásban élő Illuminata apácanővér szociális otthonba szállítása után a lakást hagyatéki eljárás alá vették, kiürítették és eladták. Varga Vilma után így tárgyi elmék nem maradt.
Tárnok – az utolsó évek


Varga Ferenc nyugállományba vonulása után (1897) Tárnokra vonult vissza feleségével. Ismerkedjünk most meg e községgel és Varga Ferenc utolsó éveinek történetével. Tárnok történetét Gergely Istvánné írásai alapján villantjuk fel.
Tárnok község kül- és belterülete már az őskor óta folyamatosan lakott. A kitűnő természeti adottságok: a jó talaj, bővizű források és patakok letelepedésre csábították az embereket. Újkőkori leleteket találtak Ötház-pusztán, a Kis-Berki-dűlőben és Berki-pusztán.
A rézkorban és a bronzkorban már elég sűrűn lakott volt a környék. Ebből az időből 8 település nyomát találták meg Tárnok területén, amelyek közül a legjelentősebb a Kis-Berki-dűlőben állt, ahol valószínűleg cölöpszerkezetes házakban élt a vadászó, de már földművelést és állattenyésztést is folytató lakosság.
Az 1–3. században rómaiak népesítették be. A legenda szerint itt zajlott le 381-ben a hunok és a rómaiak között a véres tárnokvölgyi csata Pannónia birtoklásáért, amelyről krónikaíróink közül Kézai és Thúróczy is írt.
A Zámori-patak völgyében több avar kori falu nyoma ismert, közülük a legnagyobbra a Jobbágyi felső-vető-dűlőben bukkantak. Temetőjüket 1999-2000-ben találták meg a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központhoz vezető út építése során, ahol 15 ezer m2 területen 1233 sírt tártak fel Maróti Éva régész vezetésével. A sírok nagy része későavar (7–9. századi), néhányuk koraavar (6–7. századi). A leleteket a szentendrei Ferenczi Múzeumban őrzik.
A község az Árpád-korban is lakott hely volt a régészeti leletek tanúsága szerint. Az oklevelek 1259-ben említik először a szomszédos Deszka faluval együtt egy határelszántási per kapcsán Tavarnok néven, de a település már ez előtt is létezhetett. (Deszka a Szőlőhegy délnyugati lejtőjén állt, neve többet nem fordult elő a forrásokban.)
Tárnok egyike volt a Buda környéki szolgálónépi falvaknak. Nevében őrzi a fejedelmi (királyi) udvarnak beszolgáltatott és raktározott termékekre (élelmiszerek, bőrök, textilek) felügyelő emberek lakóhelyének emlékét. Valószínűleg a kőbányát használták tárolásra.
Birtokosai többször változtak. A Somi, Pelsőczi Bebek, Serkei, Szécsi, Héderváry, Vasdinyei Vas családok és 1518-tól a Sárkány nemzetség tudhatták magukénak.
A törökdúlás után az elnéptelenedett faluba 1696-ban délszláv családok érkeztek hozzánk Csernovics Arzén, a görög rítusú egyház pátriárkájának vezetésével. Összefoglalóan rácnak nevezték őket, akik között többségben szerbek, kisebb számban bosnyákok és dalmátok (illírek) voltak. A török veszély elmúltával egy részük visszatért hazájába, ezért 1720-ban megkezdődött a gyéren lakott falu újratelepítése. A Felvidékről nagy számban letelepült szlovákok (régebbi nevükön tótok) mellett magyarok és németek is új otthonra találtak a termékeny földekkel körülvett Tárnokon.
A birtok urai a Sárkány dinasztia után az Illésházyak voltak, akik többször elzálogosították, Szapáry Péter, Szentmiklósi és Óvári Pongrácz András és utódai is szerepeltek a tulajdonosok között. 1828-ban Batthyány Fülöp herceg kezébe került az érdi uradalom tartozékaként, az utolsó Illésházytól, Istvántól.
1848-ban a Sina családé lett, majd az örökös Sina Anasztázia házassága révén a Wimpffen családé. 1911-től a Károlyiak birtokolták. Károlyi Imre gróftól 1913-ban Üszögi Nagy Sándor vette meg, aki modern gépekkel felszerelt gazdaságot teremtett, szeszgyárat és egy fényűzően berendezett kastélyt építtetett Anasztázia-pusztán, és elkezdte a község jelenlegi arculatának kialakítását az újtelepi és a ligeti terület parcellázásával.
Nehéz anyagi helyzete miatt birtokát és kastélyát 1941-ben eladta Juhász István Zoltán mérnöknek, aki 1944-ben nyugatra távozott. A kastélyt a II. világháború után lebontották.
Tárnok természeti értékei a változatos tájak, amelyek gazdag élővilágnak nyújtanak otthont.
Helyi oltalom alatt állnak a Szőlőhegy gyümölcsösökkel és szőlőskertekkel körülvett sziklagyepjei és pusztafüves lejtői, ahol számos védett és reliktum növényfaj virít.
A Benta-patakot egykor kísérő fűz-nyár ligeterdő csak foltokban maradt meg a Halastó környékén. A helyi védelmet élvező gyönyörű táj, a község zöld szíve; szívesen látogatják a természetkedvelők és a horgászok.
Megkapó szépségű tárnoki kőfejtő, katedrálishoz hasonló, hatalmas kőoszlopokkal tagolt belső térrel. Udvarán nyaranként koncerteket rendeznek a könnyűzene szerelmeseinek.
A község legnagyobb értéke a Szőlőhegyen található szarmata mészkőbe vájt több mint 350 pince. A legszebbekkel az Öreg-hegyen találkozunk, amelynek délnyugati oldalán három szintben sorakoznak a 18. sz. elejétől virágzó szőlészet és bortermelés helyi védettségű emlékei. E gyönyörű hely máig megőrizte sajátos varázsát, borkóstolással egybekötött mulatságok és baráti találkozók kedvelt helye. Vidám esemény minden év májusában az Orbán-napi borünnep, a helyi borok vetélkedőjével és folklórműsorral.
1905–1927 között tanított a községben Radetzky Dezső (1879–1944) ornitológus, aki kiemelkedő oológiai gyűjtőmunkájával nemzetközi hírnevet szerzett. Neki köszönhető az ország első madárvártájának felépülése a Velencei-tó dinnyési szakaszán 1928-ban. Fia, Radetzky Jenő (1909–1991) tudós-tanárként szolgálta a természetvédelem ügyét. Gyermekéveit Tárnokon töltötte, édesapjával együtt barangolta be a gazdag élővilágú tájat, itt nyílott rá fogékony lelke a természet megszámlálhatatlan csodájára. Apa és fia emléktáblája a Marton utcai Általános Iskola falán látható.
A kiállítás szereplői közül Varga Ferenc, Tély Franciska élt Tárnokon.
Dr. Varga Ferenc 1897-ben súlyos betegségre hivatkozva kérte nyugdíjaztatását, de valójában támadt némi feszültség is közötte és az éppen általa hívott és alkalmazott ifjabb, ambiciózus tanári gárda között. Magyary-Kossa Gyula utólag így vonta meg – e tényre is utalva – pályájának mérlegét:
„Egyenes lelkű, becsületes, tősgyökeres magyar ember volt és kiváló, nagy tapasztalatú praktikus, ki azonban tapasztalatainak nagy részét magával vitte a sírba, mert (úgy mint a többi magyarok!) nem szerette a pennát. Az öreg József főherceg mindig őt hívatta, ha baja volt az állataival… Vargát túlhaladta az idő. Nem illett bele egészen a modern viszonyokba, s szerencsétlensége volt inkább, mint szerencséje, hogy egy olyan institúció élére került, amelyben már egy sereg fiatal és tettre vágyó tanerő működött, mely minden erejével azon igyekezett, hogy más szellemet vigyen bele az oktatásba és az intézet vezetésébe. E reformtörekvésekkel Varga nem mindig rokonszenvezett, sőt néha határozottan azon igyekezett, hogy elgáncsolja őket. ”
Ismerve utóda, Hutÿra Ferenc energikus, ambíciózus természetét, valóban elképzelhető, hogy a feltörekvő generáció keserű órákat is szerzett Vargának. A Ferenc József legfelsőbb elismerésével nyugalomba vonult Varga a békés, egészséges környezetet kereshette, amikor feleségével Tárnokra költözött. Valószínű, hogy Varga doktor a házat készen vásárolta 1897-ben, miután a rákospalotai otthont eladta.
A birtok a falu legrégebbi részétől, a Tabántól kb. 400 méterre fekszik az Izvor nevű dűlőben. Hosszan lenyúlik a Skolka-forráshoz, amely körül vizenyős rét terül el. Egykor idejárt a falu népe forrásvízért. (A jelenlegi tulajdonos egy kis tavacskát alakított ki a forrás körül.) A birtok környéke lovaglásra és kocsikázásra ideális hely volt, különösen a közeli Benta-patak mentén elterülő rétek.
A téglalap alakú ház hosszabbik oldala az egykori Sóskútra vezető úttal párhuzamosan állt. Az út az M7-es autópálya megépülése után már megszűnt. Régen – a doktor idejében is – nagy gyalogos és lovas kocsi forgalmat bonyolított le a két szomszédos község között, de ezen az úton közelítették meg a tárnokiak a zsidó temetőt is.
A ház kőből és túlnyomó részben vályogból épült. Szokatlanul nagy sátortető borítja cserépfedéssel. A lábazat, az ablakkeretek, valamint az utcai kerítés alja, a bejárati kis- és nagykapu oszlopai kőből készültek (sóskúti vagy tárnoki kő). Az utcafront felőli oldalon három szoba található egy-egy utcára néző ablakkal, előttük valószínűleg a kerítésig húzódó virágoskert díszlett. A Sóskút felé eső rövidebb oldalon egyetlen egy ablak látható, amely az egykori rendelőhöz tartozott. A kerítés és az épület e része között kapott helyet a veteményeskert. A ház ellentétes, a falu felé eső falát két ablak törte át (az egyiket már ajtóra cserélték), az egyik az utcafronti szoba része volt, a másik pedig a gazdasági, belső udvarra nyíló konyháé. A konyha és a rendelő között egy előszoba helyezkedett el. A gazdasági udvaron egy hosszú, téglalap alakú épület állt merőlegesen a lakóházra. Első részében, a lakóházhoz közelebbi oldalán pince, fölötte nyári konyha volt, majd a pelyvaház és az istálló következtek. Az eredeti formáját már elvesztett melléképület és a lakóház között ma is kerekes kút helyezkedik el.
A doktor halála után a birtokot Heinrich Péter tárnoki jegyző vette meg, majd Friedl Ferenc kőművesé lett, aki valószínűleg Morvaországból származott. Utódai 1979-ig voltak a tulajdonosai. A birtokot a családról nevezték el Friedl-tanyának. A tanya ezután Füredi Sándoré lett, jelenleg pedig Heffner Tibor birkatenyésztő tulajdona.
Az idősebbek emlékezése szerint hétvégeken és ünnepeken az egész Varga család a határban kocsikázott országosan ismert lovaival és hintójával. Vilma lánya kitűnően lovagolt. A tárnoki házban rendelőt állított fel, ahol emberek gyógyításával is foglalkozott.
Rozsnyai Mihály 1986-ban a következőket írta róla:
“Dr. Varga Ferenc 1898-tól haláláig, 1908-ig községünkben élt, a jelenleg Friedl-tanya néven ismert lakásban, mely az ő tulajdona volt. Él községünkben egy férfi, Csarnoki András (Tárnok, Tabán u. 1. sz.), 99 éves, aki személyesen is emlékszik a családra. Elmondása szerint mint professzort ismerték, nagyon jó embernek tartották, nagyon szerették. Dr. Varga Ferenc 1908. július 2-án délelőtt 11 órakor hunyt el. A halálesetet 49. f. szám alatt jegyezték be a tárnoki halotti anyakönyvbe. Felesége mellé temették, aki 1904. október 14-én hunyt el Tárnokon. . .”
Varga professzor és felesége, Tély Franciska (1823-1904) a tárnoki Öreg-temetőben közös sírban nyugszanak. E temetőbe helyezték örök nyugalomra leányukat, Varga Vilmát is, végakarata szerint 1950-ben.

Dr. Gergely Istvánné, Kassai Árpád, Dr. Karasszon Dénes, Kálmán Gyula és Szilvási Miklós írásaiból összeállította: Orbán Éva


Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2011-02-19, 20:13

T á r n o k i F a l u v é d ő és S z é p í t ő E g y e s ü l e t
2461 Tárnok, Fő u. 43. Telefon: (23)-387-117, e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Szolnoki Gábor polgármester részére

Tisztelt Polgármester Úr!

„Településünk egyik legfontosabb értéke környezeti állapotának értéke és szépsége, úgy kell ezt megőrizni és óvni, hogy közösségének és minden lakójának értéket jelentve unokáink is gyönyörködhessenek benne.”

Ezeket a szép gondolatokat az új képviselő-testület alakuló ülésén elhangzott polgármesteri beszédből idéztük. Örömmel üdvözöljük, hiszen megegyezik Egyesületünk hitvallásával, amely éveken át iránytűként vezetett bennünket környezetünk megóvásáért és állapotának megőrzéséért végzett munkánkban.
Sajnos sokszor találkoztunk környezetünk rombolásával, amely miatt felemeltük a szavunkat, s Önöket is figyelmeztettük a kirívó esetekre, azok orvoslása céljából. Bár a legtöbb esetben elmaradtak a javasolt intézkedéseink, pl. a Zapánszky-ban (nem az Öreg-hegyen) az orgonásban elrejtett szeméthegyek miatt, most mégis Önökhöz fordulunk a közelmúltban történt szomorú esemény kapcsán.
November 15-én, hétfőn reggel meglepődve vettük észre, hogy az Anasztázia felé vezető utat szegélyező és szombaton még meglevő akácsor eltűnt. Pontosabban tőből kivágtak legalább 25 db fát a Rákóczi út és a Zámori-patak közötti szakaszon. Legtöbbjük törzsének átmérője meghaladta a 40 cm-t, amelynek alapján korukra következtethetünk. 30-40 éves, egészséges fák lehettek, s elődeink természetszeretetének voltak élő tanúi 2010. november 13-áig.
Mi, aki több száz fát ültettünk, gondoztunk, tudjuk, hogy milyen nehéz a felnevelésük, akárcsak az újszülötteké, amíg elérik a felnőttkort. A fenti példa mutatja, hogy évek munkájának eredménye néhány óra alatt megsemmisülhet. A kivágott fák becsült értéke alapján, szerintünk, nem egyszerűen szabálysértéssel, hanem bűncselekménnyel állunk szemben.
Információnk szerint a rongálás az önkormányzat tulajdonában álló területen történt. Ezért, amennyiben a tettes ismeretlen, kérjük, kezdeményezzen rendőrségi vizsgálatot az elkövetők kilétének kiderítése ügyében.
Segítségét előre megköszönve mielőbb várjuk értesítését a fejleményekről, mivel mindannyiunkat mélységesen felháborított az eset.

Válaszát a következő címre várjuk: Szegedi Imréné, 2461 Tárnok, Templom u. 35.

Tisztelettel: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Tárnok, 2010. november 23.

Kapják még: Dr. Simon Mária, Tárnok nagyközség jegyzője és
Bökönyi Endre, a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság elnöke
Észrevételeink a levél elküldése után

2010. november 24-én a polgármesternek ajánlottan feladott levelünkre a mai napig 2011. febr. 16-ig nem érkezett válasz. Viszont érdekes módon már másnap megjelent néhány hivatali dolgozó, és összeszedték az árokparton a szemetet. November 26-án pedig a tárnokőrökkel és néhány iskolással találkoztunk a kérdéses helyen, akik elmondták, hogy fát fognak ültetni. Másnap viszont nem vettünk észre egyetlen elültetett facsemetét sem. A februári Tárnokhírben viszont arról olvashattunk, hogy az ültetés sikeresen megtörtént, 67 db fát ültettek el. Ismét szétnéztünk a terepen, és felfedeztük az elültetett növényeket, amelyek nem facsemeték voltak, hanem valójában kb. 20-40 cm magas és legfeljebb kis ujjnyi vastag magoncok, tehát nem csoda, ha nem vettük őket észre a száraz kórok között.
A munkáért dicséret illeti a résztvevőket, de azért már nem, hogy a valóság eltorzításával adtak hírt az akciójukról. Így a munka csak szemfényvesztésnek hat. Reméljük azonban, hogy a magoncok ápolásával, felnevelésével bebizonyítják, hogy mégsem volt az. Kitartást és szorgalmat kívánunk hozzá!

A kivágott fákat nov. 24-én felaprított állapotban megtaláltuk a polgármesteri hivatal udvarában. Feltételezésünk szerint a rászorulóknak szánták. A szándék, bármilyen nemes cél vezérli is, felháborítóvá válik, ha környezetünk rombolásával jár. Vásárolt tüzelővel is segíteni lehetett volna a rászorulókon!
Fotók: http://picasaweb.google.com/ig41179

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2011-02-19, 19:55

Zongora és patkolástan

E címmel 2009. október 15-én a Fehér Bot Világnapja alkalmából kiállítás nyílt a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán a Nádaskay és a Varga családok művészettel és a tudománnyal való kapcsolatáról.
Nem voltak hírességek, de kitartó munkájukkal, széleskörű műveltségükkel a tudomány és a művészet világában egyaránt kiemelkedőt alkottak.
A két családot egy kiváló, a világra nyitott, érdeklődő, szülésznőként is helyt álló asszony, hét gyermek édesanyja, Tély Franciska (1823-1904) köti össze, akinek első házasságából született a magyar állatorvosi anatómia kiváló művelője, a zenei és képzőművészeti tehetséggel is bőségesen megáldott Nádaskay Béla (1848-1933). A Nádaskay gyermekek korán árvaságra jutottak. Nevelőapjuk Varga Ferenc (1835-1908) orvos, állatorvos, aki nevelt fiával Nádaskay Bélával ─ kitől csak 13 évvel volt idősebb ─ vállvetve dolgozott az állatorvosi szakma felvirágoztatásán. Dr. Varga kilenc esztendőn keresztül állt a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia élén. Tély Franciskával kötött házasságából született Varga Vilma (1865-1950), zongoraművész és zenetanár, édesapja szeme fénye.
A kiállítás e négy szereplő életét és munkásságát mutatta be, de az egész történet mögött felsejlett még egy alak: a magyar kultúra emblematikus figurája, Liszt Ferenc.
Liszt Ferenc baráti viszonyban állt a Rákospalotán lakó Varga-családdal, és két alkalommal meg is látogatta őket a kor legdivatosabb és korszerűbb elvei szerint épült villájukban, amely a pesti szellemi élet egyik bázisa volt. Liszt Ferenc már korábban felfigyelt a zongorázni tanuló Varga Vilma tehetségére, és ő maga kérte, hogy legyen a tanítványa.
Varga Ferenc 1897-ben nyugállományba vonult, és feleségével Tárnokra költözött a később Friedl-tanyának elnevezett birtokára.
A professzor és felesége a tárnoki Öreg-temetőben közös sírban nyugszanak, melléjük temették Vilmát is végakarata szerint.


A kiállítás megnyitásának napján, délelőtt 10 órakor a tárnoki Öreg-temetőben nagyszámú közönség jelenlétében koszorúkat helyeztek el a Varga család sírjára. A jelenlevők mindegyike egy-egy szál virággal tisztelgett emléküknek. Dr. Karasszon Dénes professzor úr emlékbeszédében méltatta Varga professzor érdemeit.

14 órakor az egyetem aulájában került sor a látássérültek számára is élményt nyújtó kiállítás ünnepi megnyitójára, gazdag zenei programmal fűszerezve. Dr. Sótonyi Péter professzor úr előadásában bemutatta Varga Ferenc és Nádaskay Béla pályáját, Szilvási Miklós, Liszt Ferenc emlék- és témagyűjtő pedig Liszt Ferenc és a Varga család kapcsolatáról beszélt. A kiállítást Szabóné Berta Irén a Vakok Állami Intézetének igazgatója nyitotta meg. Rendezte: Orbán Éva.

A kiállítás tárnoki vonatkozású részét mi állítottuk össze. Egy tárló állt a rendelkezésünkre, hogy az általunk gyűjtött korabeli dokumentumokkal és fényképekkel érzékeltessük azt a miliőt, amely a Varga családot körülvette 1898-tól 1908-ig.
Többen együtt sokat tettünk a kiállítás létrejöttéért. Dr. Gergely Istvánné és Lepsényi Katalin gyűjtőmunkával, Bálint Éva és Szegedi Imre egy tárnoki népviseletbe öltöztetett élő nagyságú bábú elkészítésével, Nyilas Lehel 8. osztályos tanuló és Somogyi András egyetemi hallgató a Varga család egykori tárnoki lakóházának makettjével járultak hozzá a sikerhez és községünk hírnevének öregbítéséhez. Gergely Istvánnét elismerő oklevéllel jutalmazták a Varga család tárnoki vonatkozású történetének kutatásáért.

Fotók: http://picasaweb.google.com/ig41179


A hozzászólást Faluvédők összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-02-19, 21:15-kor.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2011-02-19, 19:36

Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Elnök részére
Tisztelt asszonyom!

November 27-én kelt levelükre csak a legnagyobb visszafogottsággal, egyben komoly döbbenettel tudok válaszolni.
Június 4-én tett nyilatkozatom egyértelmű volt, célom a kapcsolatok rendezése és a mindenkire vonatkozó szabályok közé terelése.

„Betörés”, „lopás”, felfeszítették", elárulta" -ezek a szavak levelükben találhatók, mondja elolvasta ezeket mielőtt aláírta volna? Levelük minden ilyen gondolatát a leghatározottabban visszautasítom.

Az, hogy a kérdéses anyagok átadása egyesületük egyik tagja részére megtörtént, tény. Tény az is hogy ez az átadás már több mint egy hónappal ezelőtt megtörtént. Természetesen az is tény, hogy később, mint azt elvártam volna. De az átadás megtörténte után ilyen stílusú levelük felháborító.

Leszögezem továbbá a következőket, melyeket a megbeszélésünk alkalmával is elmondtam. Tárnok Nagyközség Önkormányzata közigazgatási határain belül közterületet foglalni csak a 39/2007 (XII. 21.) Közterületek Használatáról szóló rendelet szabályainak megfelelően lehet. Ez alól Önök sem kivételek.
Elmondtam akkor is, amennyiben hitelt érdemlően igazolni tudják, hogy a kérdéses tárgyat Önök állították, úgy az természetesen az Önöké. Ebben az esetben viszont rendelkezniük kell egy közterület foglalási megállapodással, mert Önök nem állnak a törvények felett.
Azt is elmondtam, hogy természetesnek tartom, hogy egy helyi Egyesület esetében a megállapodás méltányossággal, akár nagyon komoly kedvezménnyel történhet.
Végezetül tájékoztatom róla, hogy amíg hitelt érdemlően nem igazolják a kérdéses tárgy tulajdonjogát - például egy jognyilatkozattal - illetve erről megállapodás közöttünk nem születik, addig illegálisan nem távolíthatnak el semmit a közterületről.
Ha ennek hiányában ezt mégis megteszik, cselekedetükkel elismerve a jelenleg illegális közterület foglalást, tekintettel arra, hogy levelükben erről hivatalosan nyilatkoztak, az eddigi illegális közterület foglalás ügyében hivatali kötelességem eljárást indítani. Nyilatkozatuk után nem is tehetek másként, erre esküm is kötelez.

Tisztelt Asszonyom!
Kérem, hogy a jövőben velem folytatott levelezésében igyekezzen azt a szellemiséget képviselni, amellyel júniusi megbeszélésünk alkalmával Önök felé fordultam.
Durvasággal, udvariatlansággal csak Egyesületüket járatja le, de ebben én nem leszek partner, mert adott szavam szerint feladatom az Egyesületük képviselete is, közös kapcsolataink rendezése és legjobb esetben a közös munka megvalósítása.
De a törvények és szabályok betartatásában Önökkel sem tehetek kivételt, mint ahogyan Önöktől is elvárom, hogy tevékenységüket ebben a szellemben végezzék.
Tárnok. 2009. dec. 2.

Szolnoki Gábor
polgármester

Válaszul Szolnoki Gábornak[

Nem lepődtünk meg szokásos, kioktató stílusán. Mi csak az igazságot mondtuk el, amelyre Ön sértődötten reagált. Pedig a betörés, rongálás és a lopás tények, bárki is tette, Önnek pedig ezeket nem visszautasítani kellett volna, hanem beismerni, és elnézést kérni miattuk.
Gondolja, hogy tollat ragadtunk volna, ha megkapjuk anyagainkat? Állításával ellentétben az átadás nem történt meg.
Válasza után egyik tagunk dec. elején találkozott Önnel a Drobni-féle zöldségesben, és érdeklődött az átadás felől. Megtudta, hogy az anyagok a művelődési házban vannak (jún. 4-e óta nem volt idő kérésünket teljesíteni), ezért személyesen mentünk el értük. Elő is kerültek egy használaton kívüli nedves hűtőszekrényből, erősen megrongált állapotban. Hozzáállásért nekünk kellene neheztelnünk.
A másik dolog a közterület használatával, foglalásával kapcsolatos. Hirdetőszekrényünk a Budavidék Zrt. tulajdonában álló, az Egészségház melletti területen áll, tehát nem történt illegális helyfoglalás. A terület használatára még 2007. 04. 18-án kaptuk meg Schäffer Árpád vezérigazgató hozzájárulását. Bizonyítékul az önkormányzatnak küldtünk egy példányt (sőt a Zrt.-től Önök is megkapták), amikor 2007-ben a tavaszi növényvásár ezen a helyen történő megtartására kértük az Önök beleegyezését. Tehát alaptalan illegális közterület foglalás miatt eljárással fenyegetni egyesületünket.
A hirdetőszekrény azóta is siralmas állapotban „ékeskedik” az Egészségház előtt, de ez már Önöket nem zavarja. A fontos az, hogy minket félreállítottak.







A hozzászólást Faluvédők összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-02-23, 17:21-kor.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2011-02-19, 19:25

T á r n o k i F a l u v é d ő és S z é p í t ő E g y e s ü l e t
2461 Tárnok, Fő u. 43. Telefon: (23)-387-117, e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Szolnoki Gábor polgármester részére

Tisztelt Polgármester Úr!



2009. június 4-én – már csaknem fél éve – felkerestük Önt a hivatalban, ahol Cseresnyés Attilával együtt fogadott minket.
Egyesületünket Szegedi Imréné elnök, Bán Andrea, dr. Gergely Istvánné, Váradi Jánosné az elnökség tagjai és Lepsényi Katalin képviselték.
A találkozást azért kértük, mert magyarázatot szerettünk volna kapni az utóbbi időben gyakorivá váló, Egyesületünk működését hátráltató viselkedésükre. Különösen az Egészségháznál még 2001-ben felállított és 2009 májusában kijavított hirdetőszekrényünk feltörése és a benne lévő anyagaink eltávolítása volt érthetetlen számunkra.
Május 15-én, az esti órákban elhelyeztük az Egyesület 10 éves munkájáról szóló képsorozat első részét és a 2008-as munkánkról szóló képes beszámolót az üveges szekrényben, majd mindkét oldalát kulcsra zártuk. Már másnap eltűnt! A megbeszélésen kiderült, hogy Cseresnyés Attila vette ki az anyagot. Az esetről Ön is tudott, hiszen a beszélgetés során elárulta, hogy találtak egy kulcsot a portán, amely bele illett a zárba. Hozzátesszük, csak az egyik szárnyéba! A másik szárnyat, amit nemrég csináltattunk, kulcs híján felfeszítették, és visszazárni már nem tudták. Június 19-éről (péntek) 20-ára (szombat) virradó éjszakán ezt a szárnyat a vihar letépte, az üveg összetört, és az ajtó faszerkezete használhatatlanná vált.

Tehát májusban betörés, lopás és rongálás történt egyszerre.

Ön a megbeszélésen felszólította Cseresnyés Attilát az anyag átadására, aki arra hivatkozva, hogy nincs a kocsijában, nem teljesítette azt.

Azóta Szegedi Imréné már személyesen kérte tőle, de hiába.

Várjuk intézkedését, mert szeretnénk minél előbb megkapni, ami minket illet.

Jelezzük, hogy javítási céllal hamarosan eltávolítjuk a hirdetőszekrényt.

Tisztelettel az Egyesület képviseletében: Szegedi Imréné elnök

Esetleges válaszát a következő címre várjuk: Szegedi Imréné, 2461 Tárnok, Templom u. 35.


Tárnok, 2009. november 27.
Fotók:http://picasaweb.google.com/ig41179


A hozzászólást Faluvédők összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-02-23, 17:27-kor.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2011-02-19, 19:18




JEGYZŐKÖNYV ELNÖKSÉGI ÜLÉSRŐL

Készült: 2009. május 20-án, szerdán Tárnokon, a Dózsa György út. 43. sz. alatt. A jegyzőkönyv időrendben, a tárgyalt napirendi pontok sorrendjében készült.

Jelen vannak:
Az elnökség tagjai (Bán Andrea, dr. Gergely Istvánné, Váradi Jánosné, Sárdi János, Szegedi Imréné), valamint az Egyesület tagja Lepsényi Katalin.


Napirendi pontok:

1. Fejlemények az irányjelző táblákkal kapcsolatban
2. A legújabb támadások Egyesületünk ellen
3. Szolnoki Gábor tagfelvétele és együttműködési szerződés


1.
Gergely Istvánné ismertette a jegyző asszony és a polgármester válaszát az április 14-én elküldött engedélykérelmükre az útjelző és köszöntő táblák megjavításának ügyében. A jegyző asszony tájékoztatta az Egyesületet (április16.), hogy nem az ő hatáskörébe tartozik a közterületen történő munkavégzés engedélyezése, ezért levelüket továbbította a polgármesterhez. A polgármester egymásnak ellentmondó mondatai bizonyítják az Egyesülettel szemben megnyilvánuló ellenséges magatartását, hiszen leírja, hogy ez a tevékenység nem engedélyköteles, de ugyanakkor egy másik mondatában már azt állítja, hogy szükséges hozzá az önkormányzat beleegyező nyilatkozata, valamint együttműködési szerződés megkötése az önkormányzattal. Ez teljesen érthetetlen számukra.
E miatt, úgy döntöttek, hogy nem foglalkoznak többé a táblák kijavításával, a jelenlegi állapot miatt szégyenkezzen az önkormányzat. A táblákat elteszik – bár sokat áldoztak rájuk –, később talán lesz lehetőség a felhasználásukra.

2. Május elsején reggel egyik tagjuk meglepődve tapasztalta, hogy az Egyesület hirdetőszekrényébe kiállított 2008-as szép portákat ábrázoló fotókat egy hatalmas európai uniós választási plakáttal letakarták. (Feltehetőleg azért, hogy elzárják a majálison részt vevő nagyszámú látogató elől a képeket.) Tagjuk azonnal levette a plakátot, amit Cs. A. sajtóreferens bűnténynek titulált, és feljelentéssel fenyegette meg közérdekű hirdetés eltávolítása miatt. Néhány órával később ismét feltett ugyanide egy ugyanilyen nagyságú másik plakátot.

Május 16-án egy másik eset borzolta fel a kedélyüket. Az üveges lezárt hirdetőszekrény mindkét ajtaját feltörték (az egyiket annyira megrongálták, hogy már nem is zárható be), és eltávolították belőle az Egyesület 10 éves fennállására készült fotókiállítás első részének anyagát, valamint a 2008. év munkájáról készült, fotókkal illusztrált beszámolójukat. Úgy tervezték, hogy a fotókiállítás anyagát 3 részletben mutatják be a lakosságnak. Sajnos nem sikerült, s az első rész is csak néhány óráig volt látható a betörés miatt. Mint később kiderült ezt is Cs. A. távolította el polgármesterünk hozzájárulásával. (A 10 éves munkájukat bemutató fotók a http://picasaweb.google.com/ig41179 webalbumban láthatók.)

Elhatározták, hogy az utóbbi időben gyakoribbá vált és egyre brutálisabb ellenséges magatartás miatt kihallgatást kérnek a polgármestertől, hogy magyarázatot kapjanak a szerintük már bűncselekménynek minősülő (betörés, lopás, rongálás ) tettekre.
(Képek: http://picasaweb.google.com/ig41179
A kihallgatást június 4-ére, 9 órára tűzte ki a polgármester.

3. Úgy döntöttek, hogy nem fogadják el Szolnoki G. tagfelvételi kérelmét, és nem kötnek az önkormányzattal új együttműködési szerződést (hiszen a régi még érvényben van, amelyről mélyen hallgat), és a megújítását sem helyeslik. Ugyanis el szeretnék kerülni a kiszolgáltatott helyzetet, és nem akarják, hogy az Egyesületet a polgármester irányítsa, mert ez nem az ő feladata.
Felmerült az is, hogy egyelőre szüneteltetik a működésüket.


Szegedi Imréné megköszönte az elnökség tagjainak a munkáját, és bezárta az ülést.
Tárnok, 2009. május 20.

Jegyzőkönyvvezető: Váradi Jánosné







A hozzászólást Faluvédők összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-02-19, 21:18-kor.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2011-02-19, 19:06

Madarak és fák napja
2009. május 9
.


Május 9-én, a madarak és fák napján tartottuk emlékünnepségünket Radetzky Jenő születésének 200. évfordulója alkalmából a Marton utcai iskola (újabban óvoda) falán elhelyezett emléktáblánál. Megemlékeztünk édesapjáról, Radetzky Dezsőről is, aki községünk tanítójaként kezdte meg ornitológiai munkásságát.
Az ünnepelt érdemeinek méltatására felkértük Kálmán Gyula szilsárkányi tanárt, aki Jenő bácsi nagy tisztelője és pályájának kutatója volt.
A műsort levezette és Jenő bácsi Tárnokhoz fűződő kapcsolatáról mesélt Lepsényi Katalin.
Az emlékezést szavalatokkal színesítették Ottné Lepnyák Júlia osztályából (2. c) Hubai Patrícia és Sudár Krisztián, valamint a 2. b osztályból Dombai Bernadett.
A Radetzky családból megjelent Radetzky Jenő özvegye (Márta néni), leánya Pálma és veje Schauta Endre.
A család és egyesületünk koszorút helyezett el az emléktáblánál.

Az ünnepség után a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal közös szervezésben kötetlen, vidám találkozóra került sor a Halastónál, hagyományteremtő szándékkal. A megjelenteket gulyással, kürtőskaláccsal és a Kanizsai-pince borával fogadtuk.
Itt mutattuk be szabadtéri kiállításon az Egyesület 10 éves munkájáról szóló fotókat, amelynek összeállítása és elrendezése dr. Gergely Istvánné feladata volt, kiegészítve Tárnok természeti értékeiről készült fotókkal. Elsősorban a Halastó és környéke szépségeinek bemutatása volt a célunk, mind képeken, mind pedig az itt tett séták során. Az érdeklődők bebarangolták a Halastó környéki madárparadicsomot Pluhár István tárnoki madarász vezetésével, ahol a két Radetzky is sokszor megfordult. Megcsodálták a sokak számára még addig ismeretlen tájat, megtanulták felismerni a madarakat a hangjukról.
A gyerekeknek szóló játékos vetélkedők (érzékek birodalma, totó, keresztrejtvény) nemcsak a hasznos időtöltést, hanem a természettel való ismerkedést is szolgálták.
A gyönyörű napsütéses idő, a szép környezet és a kiváló a zene felejthetetlen élményt jelentettek kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

A rendezvény szervezői és segítői voltak:
Bán Andrea, Egri Ferenc, Érdi Antal, dr. Gergely Istvánné, dr. Gergely István, Kósza Józsefné, Lepsényi Katalin, Lugosi Erzsébet, Markó Imréné, Pintér Lászlóné, Pluhár István, Sulainé Somogyi Márta, Ottné Lepnyák Júlia, Szegedi István, Újhegyi Lajosné, Tamók Gyuláné, Váradi Jánosné, Váradi János, a Tárnoki fúvószenekar Lepnyák János vezetésével. Köszönet mindenért!
Köszönjük a Tárnokvölgye Horgászegyesületnek, hogy lehetővé tette a terület használatát.
Fotók: http://picasaweb.google.com/ig41179
















A hozzászólást Faluvédők összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-02-19, 21:14-kor.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-05-06, 16:47

MEGHÍVÓ

"...száz madárszárny ring a tó vizében..."

Madarak és Fák Napja Tárnokon
2009. május 9. szombat

A Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület, a Tárnoki Szlovák Kisebbségi Önkormányzat hagyományteremtő programja

11.00 –11.30 óra
A szellem a legmagasabb méltóság
Száz éve született Tárnokon Radetzky Jenő ornitológus, tudós, tanár, író, népművelő. Ünnepség és koszorúzás emléktáblájánál (Marton u. 1.)
Köszöntőt mond: Kálmán Gyula tanár

12.30 –17.30 óra
Településünk zöld szívében, a Halastó mellett
Vidám délután természetvédelmi területünkön

Polkák, keringők, örökzöld dallamok
Muzsikál a Tárnok–Budafok Fúvószenekar

A táj ahol, élünk
Szabadtéri fotókiállítás a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
10 éves munkájáról

Arra menjünk, „amerre a madár jár!”
14 órától madár és madárhang felismerő séta, kincskereső, érzékek birodalma játék, ügyességi, szellemi vetélkedők a gyerekeknek

Családias vendéglátás
Bográcsgulyás házias ízekkel, csapolt sör, borkóstoló, üdítők, kürtös kalács

Szeretettel várunk minden természetet szerető érdeklődőt! Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület Tárnoki Szlovák Kisebbségi Önkormányzat

A Halastó megközelítése gépkocsival a Sóskúti útról a Horgász sétányon át,
gyalogosan és kerékpárral a Berki útról a Benta-hídtól induló ösvényen.
Útjelző táblák segítenek az eligazodásban.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Virtus on 2009-05-06, 13:42

Kedves Faluszépítők!

Önök egy nagyon szép és nemes feladatot látnak el a falu életében. Minket is felháborított többek között a táblarongálás is és az is amit az Érdről ide telepített kissebbség művel a környékünkön. Én több környékbelivel beszélgettem és figyelünk, óvjuk értékeinket. További jó munkát kívánunk Önöknek.

Virtus /Marika/

Virtus

Hozzászólások száma : 6
Registration date : 2009. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-20, 14:24

TÁRNOKI FALUVÉDŐ ÉS SZÉPÍTŐ EGYESÜLET
2461 Tárnok, Fő u. 43. Tel.: (23)-387-117,
e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com
Adószám: 18687367-2-13
Bankszámla: Érd és Vidéke Takarékszövetkezet, számlaszám: 64800080-10802047

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Dr. Simon Mária jegyző részére

Tisztelt Jegyző Asszony!

Egyesületünk 2006-ban útjelző és köszöntő táblákat állíttatott fel a község különböző pontján. Azóta a táblákat több helyen megrongálták a vandálok, ezért szükségessé vált a rendbetételük. A közterületen végzendő javításokhoz kérjük engedélyét a következő helyeken:

1. Dózsa György út –Rákóczi út sarok
2. Hazatérők útja – Berki út kereszteződése
3. Berki út –Fő u. kereszteződése
4. Marton. u. –Halász u. – Dózsa György út sarok

A munkát az engedély megérkezése után végezzük el. Kérjük gyors intézkedését!

Tisztelettel az Egyesület képviseletében:

Szegedi Imréné
elnök

Tárnok, 2009. április 14.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-20, 13:47

Legyen még virágosabb és zöldebb lakóhelyünk!



A 10 éves születésnapját ünneplő Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület idén is megrendezi hagyományos tavaszi növényvásárát április 26-án, vasárnap 8 órától 12 óráig az Egészségház parkolójában.
Virág- és zöldségpalánták nagy választékával fogadjuk a kertészkedőket.
Ablakába, teraszára sokféle virágládából és kaspóból válogathat, amelyekbe virágföldet is kínálunk.

Mindenkit szeretettel várunk!

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-20, 13:26

Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
2461 Tárnok, Fő u. 43. Tel.: (23)-387-117,
e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com
Adószám: 18687367-2-13
Bankszámla: Érd és Vidéke Takarékszövetkezet, számlaszám: 64800080-10802047



Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Szolnoki Gábor polgármester részére

Tisztelt Polgármester Úr!

2009. április 1-jén keltezett levelére a következőket válaszoljuk.

Az Egészségház parkjában egy új szemétgyűjtőt állítottunk fel, hogy pótoljuk az évekkel ezelőtt általunk ide helyezett, de azóta tönkretett hulladékgyűjtőt. Az önkormányzat eddig rendszeresen ürítette, és ezért természetesnek tartottuk, hogy kötelességének megfelelően továbbra is gondoskodik a rendben tartásáról.
Március 22-én írott levelünkben küldött munkatervünkből értesülhettek arról, hogy új szemétgyűjtőket szeretnénk elhelyezni a település jelzett részein, és ehhez engedélyüket is kértük, amelyre a mai napig nem kaptunk választ. Ugyanakkor a várt engedély helyett egy 2009. április 1-jén írott kioktató levelet kaptunk Öntől, az Egészségháznál kitett egyetlen szemétgyűjtő miatt. Ekkor tudtuk meg azt is, hogy az önkormányzat 2008 telén hulladékgyűjtőket vásárolt.
Arra gondolni sem mertünk, hogy a majdani általunk kihelyezett szemétgyűjtők rendszeres ürítéséről, a szemét elszállításáról és elhelyezéséről nekünk kell gondoskodnunk. Sajnos ezt nem tudjuk elvállalni, hiszen sem munkaerő, sem pedig szállító kapacitással nem rendelkezünk.
Egyetértünk abban, hogy településünk tisztasága és rendezettsége közös ügyünk, ezért értelmetlennek tartjuk a szemétkezelés különválasztását. Mi a különbség az önkormányzat és a mi szemétgyűjtőinkben elhelyezett hulladék között?
Ezek után csak olyan helyre tervezünk szemétgyűjtőket elhelyezni, ahol a polgármesteri hivataltól függetlenül vállalkozókat találunk azok kezelésére.
Amennyiben az Egészségházhoz kitett hulladékgyűjtő nem illik bele az Önök elképzelésébe, rövid határidőn belül eltávolítjuk onnan.

Mielőbbi válaszát várva üdvözlettel az Egyesület képviseletében:

Szegedi Imréné
elnök

Tárnok, 2009. április 20.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-20, 12:18

Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Szegedi Imréné elnök részére

TÁRNOK
Fő u. 43.

Tisztelt Elnök Asszony!

Az utóbbi időben tapasztaltuk, hogy a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület, mint a település tisztaságáért elkötelezett társadalmi szervezet a településen, az Egészségház környékén hulladékgyűjtő edényeket helyezett ki. Tekintettel arra, hogy kezdeményezésüket jónak találjuk, engedjék meg, hogy néhány körülményre felhívjam a figyelmüket.

A jogszabály alapján a közterületeken keletkezett hulladék elhelyezésének, elszállításának megszervezése önkormányzati feladat. Az Önkormányzat által kihelyezett hulladéktároló ürítése a Polgármesteri Hivatal feladata, melynek anyagi fedezetét az önkormányzat költségvetése tartalmazza.

A település közterületein az Önkormányzat illetve a Polgármesteri Hivatal által kezelt területeken bármilyen műtárgyat, például hulladékgyűjtő edényt csak a Polgármesteri Hivatal helyezhet ki, mint tulajdonos illetve kezelő. Amennyiben más vállalkozik a kihelyezésre, úgy a Hivatal engedélye, valamint erről szóló megállapodás szükséges. Vonatkozik ez az Önkormányzat kezelésében lévő Egészségház épülete előtt területre is. A megállapodásban rögzíteni kell a felgyülemlő szemét elszállításának módját, rendszerességét, az ártalmatlanítás helyét, valamint az edények tulajdoni viszonyait is.

A polgármesteri Hivatal 2008. év telén vásárolt új hulladékgyűjtő edényeket, amelyek kihelyezését 2009. év tavaszán, az időjárás függvényében terveztük kihelyezni, szervezetten, olyan helyekre, amelyek a jogszabály által megszabott feltételeknek megfelel és elszállítása rendszeres időközönként megoldott.

Bizonyára tudomásuk van arról, hogy a hulladékgyűjtő edények kihelyezésén túl szükséges az abban gyűjtött hulladék elszállításáról is gondoskodni, nem elégséges feltétel annak elhelyezése. Nincs arról tudomásunk, hogy Önök milyen területre kívánják az így összegyűjtött hulladékot elhelyezni, holott ennek rendezése mindenképpen szükséges.

A fentiek miatt kérem, hogy a hulladékgyűjtő edények kihelyezéséhez szükséges megállapodás előkészítése érdekében, Önöknek is megfelelő időpontban megkeresni szíveskedjenek a következő elérhetőségeken polgarmester@tarnok.hu e-mail címen, vagy a 06(20) 573-2390 telefonszámon, mert településünk tisztasága és rendezettsége közös ügyünk.

Tárnok, 2009. április 1.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-20, 12:07

Tisztelt Fórumozók!
2009. március 22-e után néhány nappal elhelyeztük a tervezett szemétgyűjtők prototípusát az Egészségház parkjában a régi kitört szemétgyűjtő helyén, amit Huszár Zoltán vállalkozó készített társadalmi munkában. Úgy gondoltuk, hogy nem várjuk meg a polgármesteri hivatal engedélyét, mivel ez a terület a Budavidék Rt. tulajdona, és az általunk már évekkel ezelőtt kitett szeméttartót pótoljuk vele.


Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-20, 09:16

Támoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
2461 Tárnok. Fő u. 43.

Elnök részére!


Tisztelt Asszonyom!

Március 22-dikén kelt levelükben foglaltakra válaszul köszönöm. hogy március 5-i keltezésű tagfelvételi kérelmemet elnökségük megvitatja. Bízom benne, hogy pozitív döntésük után segíteni tudom munkájukat.

Levelem további részében a nyesedéklerakó helyek, a Tűzoltószertár. a virágosítás és fásítás, a hirdetések, valamint a 2008-as három falu két keréken programmal kapcsolatos fclvetéseikre válaszoltam a valóságnak megfelelően és csúsztatások nélkül.

A kérdéseket így zártam le:
De ezen a ponton részemről polgármesterként a történetet lezártnak tekintem. Elolvastam az álláspontjukat és megfogalmaztam a sajátomat
Ha a történet itt nyugvópontra Jut, a továbbiakban ezzel kapcsolatban nincs bennem sem szándék sem akarat a további vitára.

Ezt az álláspontomat továbbra is fenntartom.

Levelükben örömmel olvastam programjaikról, azokhoz sok erőt és sikert kívánok. Ha segítségükre lehetek munkájuk szervezésében, kérem, értesítsenek.

Tárnok, 2009. március 31.


Szolnoki Gábor
polgármester

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-05, 20:59

TÁRNOKI FALUVÉDŐ ÉS SZÉPÍTŐ EGYESÜLET
e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com
Adószám: 18687367-2-13
Bankszámla: Érd és Vidéke Takarékszövetkezet, számlaszám: 64800080-10802047


Köszönet az 1%-ért

Tisztelettel megköszönjük Tárnok azon lakosainak bizalmát, akik személyi jövedelemadójuk 1 %-át Egyesületünknek utalták.
2008. évben 210 377 Ft-ot kaptunk a felajánlásaikból.

2008-as pénzügyi elszámolásunkat, tevékenységünkről szóló részletes beszámolónkat, 2009. évi terveinket ezen a weblapon olvashatják, fotóinkat pedig a http://picasaweb.google.com/41179 fotóalbumunkban láthatják.
Tevékenységünket ellenszolgáltatás nélkül végezzük, a munkánkkal járó kiadásokat (üzemanyag, fotózás, telefon stb.) is saját magunk fedezzük.
Ha elégedettek eddigi munkánkkal, kérjük, hogy 2009-ben is támogassák Egyesületünket.
Az 1 %- ról rendelkező nyilatkozatukra az alábbi adószámot írják:
18687367-2-13

Tisztelettel és köszönettel az Egyesület nevében:
Szegedi Imréné elnök és dr. Gergely Istvánné elnökségi tag

Tárnok, 2009. március 25.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-05, 20:48

Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com
Adószám: 18687367-2-13
Bankszámla: Érd és Vidéke Takarékszövetkezet, számlaszám: 64800080-10802047

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Szolnoki Gábor polgármester részére

Tisztelt Polgármester Úr!

Tájékoztatjuk, hogy 2009. március 5-én keltezett levelében foglalt, tagfelvételével kapcsolatos kérelmét elnökségünk megvitatja.
Sajnálattal vettük tudomásul, hogy 2009. február 23-án írott levelünkre adott válasza több pontban nem fedi a valóságot, és sorozatos csúsztatásokat tartalmaz. Feltételezzük, ez azért történt, mert nem ismeri eléggé Egyesületünk tevékenységét. Kérjük, olvassa el figyelmesebben a 2008. év munkájáról szóló, 2009. február 23-án küldött beszámolónkat, amelyben az Ön által írottak egy részére pontos választ kaphat.
Mellékeljük 2009-es munkatervünket, amelynek megvalósulásához – korábbi ígéretének megfelelően – számítunk az Ön támogatására is.

Üdvözlettel az Egyesület képviseletében:

Szegedi Imréné elnök

Tárnok, 2009. március 22.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-05, 20:40

Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
2461 Tárnok, Fő u. 43. Tel.: (23)-387-117,
e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com
Adószám: 18687367-2-13
Bankszámla: Érd és Vidéke Takarékszövetkezet, számlaszám: 64800080-10802047


Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Dr. Simon Mária jegyző részére

Tisztelt Jegyző Asszony!

Egyesületünk összeállította munkatervét a 2009. évre.
Ezúton jelentjük be, illetve kérünk engedélyt közterületre tervezett következő programjainkhoz:

• Hagyományos tavaszi növényvásárunkat április 26-án, vasárnap 8–12-ig az Egészségház parkolójában szervezzük,
• Május 9-én, szombaton a Madarak és Fák Napjához kapcsoltan ünnepséget tartunk Radetzky Jenő ornitológus emlékére a Marton utcai iskola előtt 11–12 óráig,
• Május 9-én zenés összejövetelt rendezünk a Halastó mellett 12–17 óráig a Madarak és Fák Napja alkalmából,
Tíz darab szeméttárolót tervezünk elhelyezni a település következő pontjain:

1. Vasútállomás Szív utcai feljárójánál
2. Hazatérők útja – Rákóczi út sarkán
3. Hazatérők útja – Ősz u. sarkán
4. Hazatérők útja 96. számú ház előtt (BENTA-BRINGA kerékpárszervíz)
5. Berki játszótéren
6. Művelődési Ház előtt
7. Rákóczi út – Szív u sarkán
8. Postánál
9. Ifjúsági Ház előtt
10. Egészségháznál

Kérjük mielőbbi válaszát!

Üdvözlettel az Egyesület képviseletében:
Szegedi Imréné elnök

Tárnok, 2009. március 22.

Melléklet: Egyesületünk 2009. évi munkaterve

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-04-05, 20:16

E-mailen küldött levél

T Á R N O K I F A L U V É D Ő ÉS S Z É P Í T Ő E G Y E S Ü L E T
2461 Tárnok, Fő u. 43. (23)-387-117, e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com

Adószám: 18687367-2-13 Bankszámla: Érd és Vidéke Takarékszövetkezet
Számlaszám: 64800080-10802047

Putra Zoltán Antal
településmenedzser
Tárnok Nagyközség Önkormányzata
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.

Tisztelt Putra Zoltán Úr!

Egyesületünk csatlakozik a Takarítsuk ki Tárnokot! felhívásukhoz.
A Tárnokvölgye Horgász Egyesülettel karöltve vállaljuk a szemét összeszedését a Halastó környékén lévő helyi védettségű területen, 2009. április 18-án, szombaton.
A csatolt térképen (1. ábra) piros színnel körülhatároltuk választott munkaterületünket.

Tájékoztatjuk, hogy az üdülőtelepet határoló utak, beleértve az M7-es autópályával párhuzamosan futó utat és környékét is, nem tartoznak a vállalásunkhoz, viszont a természetvédelmi terület M7-es autópálya melletti zöld sávja igen.

Felhívjuk figyelmét az üdülőtelep határán, az M7-es úttal párhuzamos részre, amely a Sasad Rt. tulajdona ugyan, de kitakarítása az ott összegyűlt nagy mennyiségű szemét miatt igen fontos lenne! Javasoljuk, hogy kérjék fel az ott lakókat a terület kitisztítására.

Az akciónapon ne felejtkezzenek meg az évek óta szemétben álló területekről sem, amelyeket a csatolt térképen (2. ábra) kék színnel jelöltünk. A jegyző asszonynak már több ízben írtunk az itt uralkodó állapotokról. A küldött 1. 2. fotón jól látható az egyik nagyon szemetes rész, a Zapánszky-ban lévő terület „kapuja”, amely a http://picasaweb.google.com/ig41179 webcímen is látható, több itt készült fotóval együtt.

A csatolt térképen (2. ábra) jelöltük annak a hatalmas gomba- és egyéb trágyából álló kupacnak a helyét, amely nemrég került oda, valamint 2 fotót is mellékelünk róla. (4. 5.) Kérjük, tegyék meg ez ügyben is a szükséges intézkedéseket!

Várjuk mielőbbi visszajelzését ajánlatunkra a fenti e-mail címre!

Üdvözlettel:
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
Tárnok, 2009. március 19.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-03-25, 17:41

Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület2461 Tárnok, Fő u. 43. Tel.: (23)-387-117,
e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com
Adószám: 18687367-2-13
Bankszámla: Érd és Vidéke Takarékszövetkezet, számlaszám: 64800080-10802047

2009. ÉVI MUNKATERVE

10 ÉVESEK LETTÜNK! Fotókiállításon mutatjuk be az Egyesület 10 éves munkáját,
Felújítjuk az Egészségház parkjában felállított hirdetőtáblánkat,
• Közzétesszük rajta a 2008. év Szép portáinak fotóit,
• Virágládát helyezünk alá, és gondoskodunk a növények időszakos cseréjéről,
• Folyamatosan gondozzuk a Szent Rozália Gyógyszertár előtti kis parkot (a virágágyások kivételével), és virágpalántákkal beültetett cserepeket helyezünk a Díszpolgárok Emlékköve mellé,
• Rendbe tesszük az irányjelző és köszöntő táblákat,
• Továbbra is ápoljuk a fasorokat a Dózsa György úton, a Honfoglalás utcában, valamint a Halász utcában a temetők mellett,
• A Takarítsuk ki Tárnokot! köztisztasági akciónap keretében április 18-án kitakarítjuk a Halastó környéki természetvédelmi területet a Tárnokvölgye Horgász Egyesület és önkéntesek közreműködésével,
• Hagyományos tavaszi növényvásárunkat április 26-án vasárnap tartjuk az Egészségház parkolójában,
• Folytatjuk természetvédelmi őrjáratainkat, felderítjük a környezetkárosításokat, értesítjük az önkormányzatot, hogy időben tenni tudjanak azok megszüntetéséért,
Szemétgyűjtőket helyezünk el a megrongált régiek helyére, illetve településünk több más pontján is,
• A Madarak és a Fák Napja alkalmából, május 9-én, megemlékezünk Radetzky Jenő tudós-tanárról, községünk szülöttjéről, születésének 100. évfordulóján, aki a madártan nemzetközileg is elismert képviselője volt. Ünnepség keretében tisztelgünk a Marton utcai iskola falán álló emléktáblája előtt, majd a Halastó mellett zenés összejövetelt tartunk. Mindkét programra hívjuk és várjuk a község lakóit is,
• Nyár végén látogatást szervezünk a Radetzky Jenő által megteremtett agárdi Chernel István Madárvártára,
Szép porta táblával jutalmazzuk augusztusban az arra érdemes kertek tulajdonosait. Kertjükről készült fotókat a fent jelzett webalbumban és a hirdetőtáblánkon mutatjuk be,
• Részt veszünk a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán Patkolástan zongorára címmel Varga Ferencről, Nádaskay Béláról, Téli Franciskáról és Varga Vilmáról október 15-én rendezendő kiállítás anyagának összeállításában. Elkészíttetjük a Varga család egykori lakóházának makettjét, egy tárnoki népviseletbe öltöztetett életnagyságú babát, valamint általunk gyűjtött korabeli tárnoki dokumentumokkal és fényképekkel érzékeltetjük azt a környezetet, amelyben a professzor 1898-tól 1908-ig élt,
Ötvenezer Ft-tal járulunk hozzá az Öreg-temető további értékmegőrző munkáihoz,
• Gondozzuk a Varga család sírját az Öreg-temetőben,
• Továbbra is ápoljuk Ábri György tárnoki születésű, 1944-ben hősi halált halt repülőpilóta emlékét.

Szegedi Imréné elnök, dr. Gergely Istvánné elnökségi tag


Tárnok 2009. február 9.

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-03-25, 17:28

2008. évi pénzügyi elszámolásunk

1. Banki nyitóegyenleg 2008. január 1-jén: 631 738 Ft
2. Bevétel: 445 613 Ft


Bevétel részletesen:

2007. évi APEH 1%: 231 651 Ft
2008. évi APEH 1%: 210 377 Ft
Banki kamat: 3 585 Ft

3. Összes bevétel (1+2): 1 077 351 Ft

4. Összes kiadás: 230 775 Ft
Kiadások részletesen:
Kezelési ktség+szlavez. díj: 20 040 Ft
2007. évi könyvelés: 30 000 Ft
Három falu két keréken: 26 840 Ft
Szép porta tábla: 43 200 Ft
Szórólap: 12 720 Ft
Növények: 72 300 Ft

Részletesen:
Palánta: 52 800 Ft
Koszorúk: 4 000 Ft
Dísznövény: 15 500 Ft

Műtrágya: 14 602 Ft
Virágföld: 4 900 Ft
Szemeteszsákok: 2 778 Ft

Záró egyenleg (3–4) 2008. dec. 31-én: 846 576 Ft

Megjegyzés:
Ebből 2008. 11. 25-én lekötve folyamatos 2 hónapos lekötéssel, kamatos kamattal 800 000 Ft, azaz nyolcszázezer Ft. Látra szóló betét: 46 576 Ft.

Tárnok, 2009. január 21.

Szegedi Imréné, az Egyesület elnöke

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  istvan on 2009-03-19, 21:40

Beszámoló a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület 2008. évi munkájáról


Egyesületünk 2008. évben szerepet vállalt:

• Lakóhelyünk szépítésében
• Környezet- és természetvédelemben
• Közösségépítő tevékenységekben
• Kutatásban és emlékápolásban
• Külső kapcsolatok ápolásában és a lakossággal való kapcsolattartásban


1. rész

Lakóhelyünk szépítése


Virágosítás

Az Egészségház parkjának 2007-es megjelenése messze elmaradt az előző évekétől, amikor Egyesületünk ápolta őket. Mivel a lakosság is hangot adott nemtetszésének, ezért elhatároztuk, hogy 2008-ban ismét a kezünkbe vesszük a virágágyások gondozását. Úgy döntöttünk, hogy az elhanyagolt terület előkészítését (talajforgatás, trágyázás), a tervezést, a palánták megvásárlását saját forrásunkból biztosítjuk, a beültetést az Egyesület elvállalja, de a folyamatos ápolásra (rendszeres öntözés és gyomlálás) felkérjük az önkormányzatot, illetve szívesen ellenőrizzük és irányítjuk az önkormányzat által e feladattal megbízott személy/személyek munkáját. Elhatározásunkról a jegyző asszonyt 2008. február 28-án írott levelünkben értesítettük, de sajnos nem válaszolt az ajánlatunkra.
Bízva az önkormányzat segítségében és mivel az idő is sürgetett, megrendeltük a virágosításhoz szükséges 800 db palántát a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-től. Köszönjük Jelencsik Józsefnek a hazaszállításukat. Május közepén ki is ültettük őket néhány nyugdíjas közreműködésével. Sajnos hiába vártunk az önkormányzat segítségére, ezért a további gondozás a mi feladatunk lett. Dr. Gergely Istvánné, férje közreműködésével, szeptember közepéig rendszeresen öntözte és gyomlálta (102 óra) az ágyásokat, amelyben néhányszor Bán Andrea és az Egészségház alkalmazottai is részt vettek. Sor került fűnyírásra is az ágyások körül. Fájdalmasan érintett minket, hogy az önkormányzat egyik alkalmazottja munkánkat agresszivitásnak tartotta. A sértést feledtette velünk a virágözön szemvidító látványa.
Október elején eltávolítottuk az ágyásokból az elszáradt növényeket, felástuk a területet, majd átadtuk az önkormányzatnak a további gondozásra.

Fasorok ápolása

Március közepén került sor a már fává serdült, előző években ültetett csemeték megmetszésére a Hazatérők útján, az Egészségház parkjában, az Iskola utcában, a temetők mellett, valamint a Dózsa György úton és a Honfoglalás utcában. Támogatóink dr. Gergely István és Szegedi István, valamint egyik tagunk, Gergely Istvánné háromszor fél napot áldoztak erre önzetlenül. A nyesedéket az önkormányzat szállíttatta el.
A nyár folyamán pedig Gergely István és Istvánné kétszer öntözték végig a Dózsa György úti és a Honfoglalás utcai a fasorokat.


Környezet- és természetvédelem

Fásítási terv

Februárban elhatároztuk, hogy megvalósítjuk régi álmunkat. E szerint a Benta-part és a Halastó között elterülő, önkormányzati tulajdonban levő, helyi védettségű ligeterdőben az öreg és kipusztult fák helyére facsemetéket ültetünk. Gergelyné elkészítette a fásítási tervet, meghatározta a telepítendő eredeti fafajok számát, és kitűzte helyüket a területen. Ugyancsak ő vette fel ebben az ügyben a kapcsolatot az önkormányzattal, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Erdészeti Igazgatósággal. Sajnos az önkormányzat részéről nemhogy bíztatást, de időben választ sem kaptunk elképzelésünkkel kapcsolatban, ezért a már megrendelt fákat kénytelenek voltunk lemondani, és tervünket is elvetettük. Sajnáljuk, hogy meghiúsult a táj eredeti arculatának megőrizésére és az egyre több sérülést szenvedő ökoszisztéma fenntartására irányuló nemes törekvésünk.

Lépéseink természet közeli területeink védelmére

Örömmel hallottuk a hírt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nyomán hazánk természetes élőhelyei – kijelölés útján – részévé váltak az EU ökológiai hálózatának, a Natura-2000 hálózatnak.
Ezek után érdeklődve lapoztuk fel a Natura-2000 weblapját, de sajnos nem találtuk meg a listában településünk helyi védettséget élvező értékes területeit, de még lakóhelyünk nevét sem. Számukra ez óriási csalódást jelentett, hiszen Budapest szomszédságában párjukat ritkítják a nálunk megtalálható, még szinte érintetlenül fennmaradt élőhelyek védett növény- és állatfajok sokaságával. Ezért e-mailben küldött, képekkel illusztrált levélben hívtuk fel az illetékesek figyelmét (Duna Ipoly Nemzeti Park) a két helyi védettségű terület (Szőlőhegy és Halastó környéke) értékeire, hogy pótlólag ezek is felkerüljenek a Natura-2000 hálózat listájára. Ezt azért is fontosnak tartottuk, hogy e magasabb rendű védettséggel megmenthessük őket az utókornak. (Ne lehessen eladni, és más célra felhasználni!!!) A fényképekkel illusztrált tanulmányt Gergelyné készítette el, bemutatva az itt élő flórát és faunát. A válasz lehangoló volt. Sajnálattal közölték, hogy az N-2000 területek kijelölése már több éve lezárult, annak módosítására már nincs lehetőség, azaz csak az Európai Unió teheti ezt meg. Tájékoztattak, hogy annak idején sem önkormányzatunk, sem pedig egyéb helyi szervezet sem tett erre javaslatot. Elmondták azt is, hogy a nemzeti park a területek természet közeli állapotának megvédésére komoly erőfeszítéseket tett, de nem kaptak támogatást a helyiek részéről. Sajnos Egyesületünk a döntés idején még nem működött, ezért lemaradtunk erről is!!! Nagy szívfájdalmunkra!!!

Természetvédelmi őrjárat

A 2007-es évhez hasonlóan ismét folyamatosan figyelemmel kísértük a bel-és külterületek állapotát (2008. január, március, június és november). Tapasztalatainkról fotókkal illusztrált levelekben és e-mailben értesítettük a jegyző asszonyt, javaslatokat is megfogalmazva a helyzet javításának érdekében. Észrevételeinket a http://tarnok.forumotion.com honlapon és képes albumunkban is http://picasaweb.google.com/ig41179 közzé tettük. Felhívtuk a figyelmet az egyre gyarapodó szemétre, elsősorban a Szőlőhegyen és az Antenna Hungária Mérőállomás mögött, de szóvá tettük a vasútállomás Szív utcai feljárójánál és a buszmegállókban uralkodó szégyenteljes állapotokat is. Levelezést folytattunk Cseresnyés Attila sajtóreferenssel, valamint Bálint Edit újságíróval, az Érdi Újságban megjelent hamis információk alapján született, a szeméthelyzetről valótlanságokat tartalmazó cikk után. Egyesületünket elmarasztaló több írás jelent meg a Tárnokhírben is, amelyek nagy részére reagáltunk.
A jegyző asszonynak 2008. november 18-án írott levelünk után elkezdődött egy nagy takarítási akció a Szőlőhegy egy részén, de sajnos továbbra is megfeledkeztek a legszemetesebb területekről, ahol jelzésünk ellenére 2006 ősze óta csak annyi változás történt, hogy földkupaccal, majd kövekkel elzárták a Tárnokról ide vezető utat, de Érd felől szabadon bejárható. A szemét pedig egyre több lesz!
2008. január 20-án a jegyző asszonyt e-mailben küldött levelünkben figyelmeztettük, hogy a Sóskúti út melletti régi homokbánya helyét agyagos földdel feltöltötték, és a viszonylag sík területen egy domb keletkezett. A feltöltés köré övárkot nem készítettek, amelynek következtében egy záporeső nagy mennyiségű agyaghordalékot zúdíthat le az úttestre, valamint a szemben álló üdülőterületre. Javasoltuk, hogy a tavaszi esőzések előtt tegyék meg a szükséges intézkedéseket, amely azonban elmaradt, és ezért jóslatunk júniusban bekövetkezett. Ezután az illetékesek néhány ideiglenes megoldással megfékezték ugyan az agyag lemosódását, de nem tettek hathatós lépéseket a víz elvezetésére. Ismételten kértük az önkormányzatot a további balesetveszély és a károk elkerülésére.

Tavaszi nagytakarítás

Csatlakoztunk a Föld napja alkalmából, április 19-ére a Benta-kör által meghirdetett Takarítsuk ki Tárnokot! szemétszedési akcióhoz. Bán Andrea, Szegedi Imréné, Újhegyi Lajosné, Váradi Jánosné 18 tárnokligeti utcában gyűjtötték össze a szemetet, amelyhez a zsákokat egyesületünk biztosította. Rosszul esett, hogy a Tárnokhírben a szemétszüretről szóló cikkben csak egy mondattal utaltak a részvételünkre: „Ezúttal a Faluvédő Egyesület is jelentkezett munkára.” Cseresnyés Attila pedig e-mailjében különcnek nevezett minket, mert a meghirdetett időpontnál egy nappal korábban dolgoztunk.

istvan
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 61
Registration date : 2008. Jan. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  istvan on 2009-03-19, 21:04

Beszámoló a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület 2008. évi munkájáról

2. rész

Közösségépítő tevékenységek


Az Öreg-hegy, mint turisztikai célpont

Február 18-án megtartott elnökségi ülésünkön az Öreg-hegy szépségeinek és értékeinek turisztikai célú bemutatásáról beszélgettünk. Vendégünk volt Domokos Gyula, a hegy egyik pincetulajdonosa, aki elképzeléseit vázolta. Más-más profillal rendelkező vendéglátó helyek és kulturális célú egységek kialakítását tűzte ki célul, amelyek között elsősorban gasztronómiai jellegűek szerepelnek, pl. borkóstoló, ételkülönlegességeket kínáló vendéglők, de galéria, néprajzi bemutató is színesítené a palettát. Előadásából kiderült, sikerült több tulajdonos tetszését, de hajlandóságát is megnyerni, hogy közösen, pályázati úton pénzt szerezzenek a pincék helyreállításához. Ehhez kérte az Egyesület segítségét.
Az ötletet jónak találtuk, bár a hozzászólások több fontos, elsősorban pénzügyi vonatkozású kérdést vetettek fel. A jelenlegi feltételek szerint ugyanis csak az önkormányzat, vagy civil szervezet pályázhat meghatározott önerő felmutatásával. Az Egyesület pályázatban való részvételét bonyolítja, hogy a pincék, sőt az utak is magántulajdonban vannak. Az Egyesületnek nincsen annyi pénze, hogy az előfinanszírozáshoz szükséges pénzeszközt biztosítsa, de a már említett önrész sem áll a rendelkezésére. A pincetulajdonosoknak kellene összegyűjteni a szükséges összeget, de kérdéses, hogy sikerül-e. Ezen múlik elsősorban a pályázaton való részvétel. Ha ez megoldódna, akkor is felmerül egy másik kérdés, a felelősség kérdése. Az Egyesületnek kellene felelnie a munkálatok időben történő elvégzéséről, azok szakszerűségéről, a pénzfelhasználás szabályosságáról stb. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy megvárjuk az áprilisi pályázati kiírást, és a pályázati feltételek függvényében döntünk az elképzelésről. A terv kudarcba fulladt, mert több kérdésben. nem sikerült megegyezni a sok tulajdonossal.
Alternatívaként Gergely I.-né azt javasolta, hogy a vállalkozó szellemű és a hegyért tenni akaró tulajdonosok saját erőből hozzák rendbe pincéiket, amelyre eddig már volt példa, s ezután lépésről-lépésre a többiek is kapcsolódjanak be a pincevédelmi akcióba. Úgy látszik ez a variáció – bár hosszabb folyamat – több pincetulajdonos tetszését elnyerte, mert egyre többen megkezdték pincéjük rendbetételét.
Ugyancsak Gergelyl I.-né javasolta, hogy az embereket nemcsak a hagyományos ünnepeken, pl. Mandulavirágzás, Orbán-nap stb. kellene a hegyre csalogatni, hanem egy-egy zenés piknikkel is az év meghatározott napjain.

Tavaszi növényvásár

Évek óta kiváló közösségi találkozó a tavaszi növényvásár, ahol a kertek szerelmesei a szaktanácsadás mellett kertészeti tapasztalataikat is kicserélhetik. Az Egészségház parkolójában április 27-én megtartott vásárban kedvezményes áron jutottak hozzá a kertészkedők a virág- és zöldségpalántákhoz, de virágföldet és virágtartókat is vásárolhattak. A vásár zavartalan megvalósulásáról: az árusok meghívásáról és a lakosság plakátok útján történő tájékoztatásáról Gergely Istvánné és Szegedi Imréné gondoskodtak.

Három falu két keréken kerékpártúra

Idén ötödik alkalommal karikáztunk együtt Sóskút és Pusztazámor bringásaival. A Tárnokon regisztrált 159 résztvevő között találkoztunk Budapestről, Érdről, Százhalombattáról, Törökbálintról érkezett túrázókkal is. A sóskúti és pusztazámori csapattal csaknem 350 főre duzzadt sereg látványnak is szép volt, amikor végigvonult Tárnok utcáin. Rövid sóskúti pihenő után az idei főszervezők, a pusztazámoriak ízletes marhapörkölttel várták az éhes hadat, majd gazdag programot kínáltak a közönségnek. Nagy társadalmi összefogással sikerült ismét felejthetetlenné tenni ezt a közösségépítő rendezvényt, amely három szomszédos település civil szervezeteinek (Sóskút 2000 Társaság, a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Zámori Kör) közös ötlete, elhatározása és munkája nyomán 2004-ben kelt életre. Valaki azonban másképp látta. Az Otthon Tárnokon keresztény konzervatív kéthavi lap 2008. júniusi számában megjelent egy Egyesületünket gúnyoló cikk Három falu félkeréken? címmel, kovacsbeni, Tárnok aláírással. Szolnoki Gábor tárnoki polgármester ehhez fűződő kommentárjából arról értesültünk, hogy a 2009-es rendezvény főszervezője az önkormányzat lesz. Nagyon meglepett a sajtón keresztül történő üzenete, anélkül hogy előzetesen megbeszélte volna velünk a tervét. Tudomásul vettük egyszemélyű döntését, amelyről levélben is értesítettük őt. Egyesületünk tehát nem vesz részt a 2009-es rendezésben.

Kertvetélkedő

Az augusztusi kertvetélkedő lebonyolítását Szegedi I.-né és Gergely I.-né vállalták. A szép kerteket ismét Gergely I.-né fényképezte le, a Szép porta táblákat pedig Szegedi I.-né rendelte meg. Mivel sem az augusztus 20-i ünnepségen, sem pedig a Tárnokhírben nem kaptunk lehetőséget az eredmények ismertetésére, ezért Gergely I.-né személyesen adta át a táblákat egy köszönő levél kíséretében.
Már 370-en vannak a Szép porta táblával jutalmazottak, így elmondhatjuk, hogy Tárnok belterületén élő minden hatodik család portája kiemelkedően ápoltnak és szemrevalónak találtatott az elmúlt nyolc évben. Megtaláljuk közöttük a tősgyökeres tárnokiaké mellett – évről évre egyre nagyobb számban – a Tárnokon letelepedett, főleg fiatalokból álló családokét is. Az idén díjazott 20 kerttulajdonos közül tizenhárman – nagy részük fiatal – választották a közelmúltban lakóhelyüknek Tárnokot. Örvendetesnek tartjuk szép iránti igényüket, házuk tájának példaértékű ápolását, amellyel nemcsak saját maguknak, de a tágabb környezetüknek is örömet szereznek.
Nagy élményt jelentett a porták többszöri megtekintése, megörökítése, és a sok kedves, új kerttulajdonossal való megismerkedés. Külön örültünk annak, hogy a személyesen átadott Szép porta táblákat mindegyikük szívesen és büszkeséggel fogadta.

Kutatás és emlékápolás

Gergely I.-né évek óta folyó helytörténeti kutatásai ebben az évben is eredményesek voltak. A nyár folyamán két alkalommal találkozott Szigetiné Tóth Judit néprajzkutatóval, hogy lefotózzák az újonnan felfedezett építészeti értékeket.
Évek óta kegyelettel ápoljuk Ábri György tárnoki születésű, 1944. április 24-én hősi halált halt repülőpilóta sírját, hetenként friss virágot, halottak napján és halálának évfordulóján pedig koszorút helyeztünk rá.

Sok időt fordítottunk emlékápolásra is. Fontosnak tartottuk, hogy dr. Varga Ferenc állatorvos-professzor és családja sírja a Nemzeti Sírkert részévé váljon, a család iránti tiszteletünk jeléül, amely cím garanciát biztosíthatna a sír fennmaradására. A kérelmet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság bírálja el minden évben. A folyamatot elindítottuk, és levélben kértük az Állatorvosi Kamara elnökének, Mile Sándornak a támogatását. Sajnos az Öregtemető Megmentésére Alapítvány kuratóriuma nem értett egyet lépésünkkel, ezért levelünket nem is továbbítottuk. Szilvási Miklós Liszt Ferenc emlék- és témagyűjtő közbenjárására viszont a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja, Fodor László felajánlotta segítségét az ügy érdekében.
A békesség miatt azonban egyenlőre elvetettük a katolikus egyházközség tulajdonát képező temetőben lévő sír védetté nyilváníttatását.
E sírban nyugszik a professzor leánya, Varga Vilma is, aki Liszt Ferenc legkedvesebb tanítványa volt. Rajta keresztül szoros barátság fűzte a mestert a Varga családhoz. A közelgő, 2011-es Liszt bicentenárium előfutáraként szeptember 6-án gyertyafényestet rendeztünk az öreg temetőben Varga Vilma halálának 58. évfordulóján.


Kapcsolattartás a lakossággal, külső kapcsolataink


2008 februárjában Hírlevelet adtunk ki, amelyben számot adtunk 2007. évi tevékenységünkről, és értesítettük a lakosságot 2008. évi terveinkről. Közzé tettük benne a Szép porta táblát kapott kerttulajdonosok névsorát is.
Az Internet adta lehetőséget kihasználva közleményeinket, levelezésünket a http://tarnok.forumotion.com honlapon olvashatták, fotóinkat pedig képes albumunkban http://picasaweb.google.com/ig41179 láthatták az érdeklődők.

Kapcsolatot tartottunk a helyi Öregtemető Megmentésére Alapítvánnyal és a környező települések hozzánk hasonló céllal létrejött civil szervezeteivel (Sóskút 2000 Társaság, Zámori Kör).
Nagy segítségünkre volt a virágosításban a Szivárvány Nyugdíjasklub, amelynek több tagja éveken át részt vett a közterületek ápolásában.


Tárnok, 2009. február 9.

istvan
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 61
Registration date : 2008. Jan. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-03-16, 14:23

Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
2461 Tárnok, Fő u. 43.

Elnök részére!

Tisztelt Asszonyom!

Köszönöm, hogy megkeresésemre gyorsan válaszoltak, eredeti döntésük megerősítését tudomásul vettem.
Azonban indoklásuk néhány pontját szükségesnek tartom tisztázni.
Minden olyan helyi egyesület, ami céljaiban és munkájában a település érdekeit szolgálja, számíthat az önkormányzat támogatására. Az elmúlt két és fél év gyakorlatában ez így volt, és így is marad.
Az emlékeztetőjük pedig igen érdekesre sikeredett.

A nyesedéklerakó helyek kérdése
A nyilvános nyesedék lerakókat nem az egyesületük, hanem az önkormányzat létesítette. A döntés értelmetlen és elhibázott volt. Egyrészt azért, mert már az akkori időszakban is érvényesült, pontosabban Tárnokon is érvényesülnie kellett volna a szennyező fizet elvének, másrészt az ingyenesség és az ellenőrizetlenség miatt gyakorlatilag kommunális hulladékot tartalmazó szemétlerakók keletkeztek. Emlékeztetem rá, hogy ebből az egyik például településünk bejáratában, az Öreg-temető mellett mutatta meg minden ideérkezőnek ezt a gyalázatos képet. Ezt az állapotot pedig tetézte az, hogy az akkori önkormányzat munkatársai vezetőik tudtával és részvételével rendszeresen úgy szabadultak meg a felhalmozódott nyesedéktől és háztartási hulladéktól, hogy felgyújtották azt. Ezt a tevékenységüket fotókkal is megörökítettük, az eljárás elleni tiltakozásunkat pedig folyamatosan hangoztattuk. Teljesen természetes volt, hogy ez ellen tiltakozni kellett. Nem illegális hulladéklerakókat észleltünk, hanem az önkormányzat által létesített nyilvánosan, ellenőrizetlenül, szabályozatlanul működő szeméttelepek csúfították el Tárnok több pontját, ráadásul mind a törvényeket, mind a saját szabályaikat megszegve égetéssel szabadultak meg a szeméttől.
Egyébként ezzel a történettel kapcsolatban Gergely István úr is nyilatkozott egy fórumon, hosszan ecsetelve döntésük okait, majd kudarcát. Általánosságban fogalmazva egyébként ezt mondta az égetésről: „Az égetést ma már nem csak törvény, illetve önkormányzati rendelet korlátozza, hanem a szomszédok sem viselik el.

A nyesedéklerakók sorsával kapcsolatos végső konklúzióként pedig ezt nyilatkozta: „Egyes emberek fegyelmezetlensége miatt, és a gyűjtőhelyek közelében élő lakosok kérésére először két lerakóhelyet— a vasútállomás és az Öreg temető mellett lévőt – majd később a többit is bezártunk.”Ezek után nem tudom értelmezni azt, miért gondolták azt, - levelükben megfogalmazott állításként, hogy ezzel kapcsolatos tevékenységünk egyesületükkel szembeni lejárató kampány? Szerintem ez valami érthetetlen félreértés.

A Tűzoltószertár kérdése
A Tűzoltószertár kérdése valóban okozhatott gondot Önöknek. Az épület állapotával kapcsolatos lakossági jelzések, a csúfos kinézetéről, a szaporodó patkányokról valósak voltak. Ezt a lakók nem csak nekünk, de az önkormányzatnak is folyamatosan jelezték. Ez azonban nem az egyesületük, hanem az önkormányzat épülete volt. Igaz, hogy a folyamatos jelzések után megindult valami. Elsőként valóban az egyesületük kezdett munkákat az épületen, de mint ahogyan Ön is idézte, a lendületük valóban elfogyott. Ha ezt sértőnek érezte, még utólag is elnézést kérek a Jobbítaniban megjelent írásért, de ez akkor is tény volt. Jó szándékú, ám befejezetlen munkájukat végül az önkormányzat fejezte be. Addig azonban az épület ismételten és évekig tovább romlott, a gondatlanság miatt még az Önök jó szándékú munkája is kezdte értékét veszteni. A folyamatos jelzéseinkre végül az önkormányzat 1,5 millió forintos költségen megjavította az épület hibáit és egy egyszerű, de praktikus tatarozással megállította az állagromlást.
A Tűzoltószertár állapotáról szóló jelzések tehát a valós helyzetről szóltak. A Tűzoltószertár állapotáért nem Önök, hanem az önkormányzat felelt. Igaz, hogy társadalmi munkában dolgoztak az épületen, de azt nem tudták befejezni. De igaz az is, hogy a kérdéses Jobbítani Újság cikkében ezért Önök nem kaptak köszönetet. Ha ezt bántásként érzékelték, még utólag is elnézést kérek érte. Ez azonban még ha udvariatlanságnak is tűnik, nem a mi feladatunk, hanem a tulajdonos, az önkormányzat erkölcsi kötelessége lett volna. Erről pedig addig nem hallottunk. Az épület végül is elkészült, ebben pedig jelzéseinknek is szerepe volt. Ezek után nem tudom értelmezni azt, miért gondolták azt, - levelükben megfogalmazott állításként -‚ hogy ezzel kapcsolatos tevékenységünk egyesületükkel szembeni lejárató kampány? Szerintem ez is valami érthetetlen félreértés.

A virágosításról és fásításról
Legjobb tudomásom szerint ez a mondat olyan történéssel kapcsolatban hangzott el, ahol az önkormányzat tevékenységének értékelése zajlott. Divat volt ugyanis a közmeghallgatások alkalmával egy vetített képes beszámoló megtartása, ahol az általunk elvárt beszámolók helyett sok minden mást kaptunk. Nem kívánom most itt részletezni ezeket, de egy biztos, már közhellyé vált a mondat, „árvácskaágyásokat létesítettünk az Egészségház előtt”. Nehogy félreértse a mondandómat, ez az önkormányzat beszámolójában hangzott el, miközben mi éppen csatornázásról, a polgármesteri hivatal szerintünk elhibázott felújításáról az ÉTV eladása körüli ügyekről és még sok fontos közügyről akartunk hallani. Ha azt állítja, hogy a kérdéses mondat előtt az egyesületük szerepelt, akkor megkövetem ezért utólag is.
Ha viszont az önkormányzat értékeléseként hangzott el, akkor ismételten csak más kritikáját vették magukra, ezt akkor sajnálom.

Hirdetések
E kérdésben valóban volt nézetkülönbség közöttünk, azonban nem képezheti vita tárgyát az, hogy megfogalmaztuk a döntéssel kapcsolatos ellenérzésünket. Különösen azért tettük megjegyzéseinket, mert a nyilatkozat után a települést elborító plakátok és falragaszok eltüntetésére semmilyen gyakorlati önkormányzati vagy egyesületi intézkedés nem történt. Ma is fenntartom az akkori aggályainkat, ezt a lehetőséget azonban engedje meg nekem. Önnek is joga van kritizálni bárki munkáját, ezt meg is teszik, ettől még nincs háború. Így tehát ezt a megjegyzésünket elsőként állításukkal ellentétben nem egy tagjuk lejáratására tettük, hanem véleményt nyilvánítottunk egy nyilvános cikk kapcsán, másrészt szintén értelmetlen erre a történésre a levelük elején használt egyesületüket lejárató kampány megfogalmazás.
Levelük további tartalmával kapcsolatban elmondom, mindenki tiszteletet érdemel, aki civilként a településén munkálkodik.
Ha úgy fogalmaz, hogy az elmúlt időszakban a jegyző részére eljuttatott leveleik szellemisége arról szólt, hogy azokkal segítsék az önkormányzat ilyen irányú munkáit, nem tudok mit tenni, ellenérzéseimet félretéve tudomásul veszem.

2008-ban elvállalták az Egészségház előtti park virágosítását, mondja Ön. Ezzel szemben 2007-ben lemondtak róla, a virágosítást átvette egy másik egyesület, majd 2008 elején személyesen kérték a másik egyesület képviselőjét, hogy visszakaphassák az Egészségház előtti park gondozását. Visszakapták. A virágosítást szépen elvégezték, majd folyamatos konfliktus alakult ki az intézmény vezetőjével, mert annak folyamatos gondozását az intézmény dolgozóival akarták elvégeztetni. Legjobb tudomásom szerint nyár végén már ismét lemondtak a gondozásról, az őszi virágosítást ismét egy másik egyesület végezte el.

A kérdéses idézet az egyesületük megítéléséről valós. Senki nem vitatja azt, hogy Önök mit tesznek, az viszont biztos, hogy az önkormányzat sok alkalommal fordult a civil szervezetek felé. Természetesen nem egyoldalúan, hiszen támogatást is adott és társadalmi segítséget kért. Ebben sok egyesület vett részt, Önök azonban nem. Az is igaz, hogy 2008. áprilisában jelezték részvételüket a Takarítsuk ki Tárnokot akciónapra, de valahogy ez is furcsára sikeredett, hiszen Önök nem a takarítás napján vettek részt a munkában. (Ugye elfogadják a tényt, hogy a takarítás napján nem vettek részt a közös munkában?)

Fásítási kezdeményezésükhöz önkormányzati segítséget nem kértek. Tájékoztatták a jegyzőt, hogy fásítani akarnak, legjobb tudomásom szerint pedig a jegyző tájékoztatta Önöket, hogy ennek melyek a jogszabályi feltételei illetve, hogy a nem önkormányzati területek esetében a tulajdonostól vagy használótól engedélyt kell kérni.

Nem távolították el a honlapról az adataikat. A honlap folyamatos, hónapokig tartó szerkesztés alatt állt, szolgáltató váltás is történt, nem csak az Önök esetében fordult elő rövidebb-hosszabb ideig tartó ionformáció hiány.

Tudomásom szerint nem adták le a szerkesztőség részére a 2007. évi Szép porta tulajdonosok névsorát, ezért nem is kérhetik számon a megjelenés elmaradását.

Az augusztus 20-i rendezvénnyel kapcsolatban legjobb tudomásom szerint nem jelezték igényüket a program szervezésekor, pedig annak több hónapos egyeztetése volt. A program végleges összeállítása és meghirdetése után a rendezvény előtt jelezték a szervezőnek változtatási igényüket, de azt már nem tudták a fellépőkhöz illeszteni. Javaslom Önöknek, hogy a jövőben ilyen gondjukkal, bizalommal forduljanak hozzám.
A 2008-as Három falu két keréken túráról valóban megjelent egy cikk a kérdéses lapban.
Mielőtt nagyon beleélnék magukat a másra mutogatásba, szeretném újra tisztázni a történteket.
2007-ben a túra másik települési szervezője megkeresett és tájékoztatott a program szervezéséről. Megindítottam azt, majd kiderült, hogy ezt Önök is megteszik. Ekkor úgy döntöttem, hogy a programjainkat az Önök rendezvénye alá szervezzük. 2008-ban viszont senki nem értesítette az önkormányzatot semmiről. Se programterv, se meghívó nem érkezett, a rendezvényről másik település civil szervezete adott információt részünkre közvetlenül a rendezvény előtt, ráadásul véletlenül.
Ezzel szemben később megdöbbenéssel olvashattuk a másfél héttel a rendezvény előtt egy fórumon tett felhívásukat, amiben ez állt:
„A három község önkormányzata és civil szervezetei nevében szeretettel várunk mindenkit, aki szeret kerékpározni!
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület”

Ha Önök civil szervezetként rendeznek egy rendezvényt, amiben nem kérnek önkormányzati segítséget, ráadásul szívük joga alapján hivatalosan meg sem hívnak senkit, nem is tájékoztatják róla az önkormányzatot, akkor a meghívóban sem szerepeltethetik azt. De az embereket, még ha nem is szándékosan, de félrevezetve megjelölték az önkormányzatot is, valamint a civil szervezeteket is, mint vendéglátót. Ezzel szemben Önök „egyszemélyben” intéztek mindent, „egyszemélyben” viseljék hát a kudarcért a felelősséget is.
Mert a kudarc megtörtént.
Sajnos ezekkel a kritikákkal nekem is, munkatársaimnak is szembesülnie kellett. részben idézhető, részben kevésbé idézhető formában. De Önök a túra idején már nem voltak jelen. Visszautasítom azt, hogy nem kaptak segítséget tőlem.
Elsőként szembesülnöm kellett a wc hiányával, ezért annak kellett utánajárnom, hogyan nyittathatnám ki a sportöltözőt, ahol nyilvános illemhely van, mert ezt egyszerűen elfelejtették megszervezni. Sajnos az öltöző működtetője nem tartózkodott a településen. Ekkor döntöttem úgy, hogy vállalva a rizikót, kinyittatom egészségügyi intézményünket, ami egyébként nem több száz ember wc-szükségletének ellátó intézménye. Szintén onnan sikerült ez után vizet adni azoknak, akiknek már nem jutott. Természetesen ezek után nem Önök vállalták az intézmény takarítását, gondolom az ilyen mellékes körülmények már nem tartoztak a szervezés felelősségébe. Megjegyzem, az Egészségház külső vízcsapja nyitva volt, azt csak a fagyok előtt zárják el, de a földön lévő csapból igen körülményesen tudtak az emberek inni, Önök pedig nem vették a fáradtságot ezt a helyzetet megoldani.
A szervezetlenséghez az is hozzá tartozott, hogy csak közvetlenül a tovább indulás után derült ki, hogy merre küldték el a rendőrség felvezetésével a több száz kerékpárost, akik a Horgásztónál zsákutcába kerülve erős kritikákat fogalmaztak meg a jelenlévő települési képviselők és vezetők felé.
A cikk pedig nem nagyított fel semmit,. csak a tényeket közölte. Polgármesterként a túra további részén, majd a hazaérkezés után is, nekem is el kellett viselnem a jogos kritikákat, melyek a rendezés színvonaltalanságáról szóltak, ráadásul ezekben az önkormányzatot hibáztatva. Talán illett volna egy nyilvános közleményben tisztázniuk azt, hogy egyszemélyi felelősként álltak a rendezvény mögött, talán illett volna a sok negatív kritika élét egy egyszerű ám nyilvános bocsánatkéréssel elintézni.

De még most is csak az derül ki levelükből, polgármesterként engem tesznek felelőssé saját kudarcukért. Ezt azonban a leghatározottabban visszautasítom. Azt hiszem ez a hozzáállásuk szégyenletes, de természetesen napirendre térek fölötte.
Azt is meg kell jegyeznem, hogy a szerkesztői felkérésre megtett nyilatkozatom pontosan az állításuk szerint 2008. júniusában történt. Júniustól ez év januárjáig, amikor felvettük a szomszédos települések civil szervezeteivel a kapcsolatot, ‚ több mint hat hónap telt el, hat olyan hónap, amikor erről a kérdésről Önök is mélyen hallgattak.
Közben azonban 2008. október 28-dikán egy nyilvános civil egyeztető fórumot tartottunk, amire természetesen Önök is meghívást kaptak. A fórum meghívóban feltüntetett célja a 2009. évi civil és önkormányzati rendezvények időpontjainak megbeszélése, egyeztetése volt. Természetesen Önök ezen sem jelentek meg, szemben a több mint húsz, civil szervezeti képviselővel. Ezen a fórumon került sor többek között arra is, hogy megbeszéljük, a Három falu két keréken rendezvényen, mely civil szervezetek akarnak vagy tudnak szervező, segítő szerepet vállalni.
Fölösleges tehát kész tényekről beszélniük, amikor az előző esztendőben még tájékoztatásra sem méltatták az önkormányzatot, majd önként kimaradtak a közös egyeztetésből.
De ezen a ponton részemről, polgármesterként a történetet lezártnak tekintem.
Elolvastam az álláspontjukat és megfogalmaztam a sajátomat.
Ha a történet itt nyugvópontra jut, a továbbiakban ezzel kapcsolatban nincs bennem sem szándék, sem akarat a további vitára.

Azt azonban tudnia kell, hogy elkötelezettje vagyok a kapcsolatuk az önkormányzattal közvetlenebb és gördülékenyebb legyen.
Kérem, tájékoztasson arról, mit kell tennem a belépéssel kapcsolatban. Bízom benne, hogy minél hamarabb részt vehetek egyesületük munkájában, támogathatom elképzeléseiket és elejét vehetem bármiféle további félreértésnek. Biztos vagyok benne, hogy egymás jobb megismerése csak haszon lehet mindannyiunk számára, ami segít eloszlatni a félreértéseket, segít megismerni a döntések okait és háttereit.

Felvételemmel kapcsolatos válaszát várva tisztelettel:


Tárnok, 2009. március 5.

Szolnoki Gábor
polgármester

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Faluvédők on 2009-03-16, 12:28

T á r n o k i F a l u v é d ő és S z é p í t ő E g y e s ü l e t
2461 Tárnok, Fő u. 43. Telefon: (23)-387-117, e-mail: tarnokifaluvedok@gmail.com

Tisztelt Polgármester Úr!

Levelünkre 2009. február 12-én írott válasza után az elnökség ismét megtárgyalta a Három falu két keréken kerékpártúra szervezésével kapcsolatos kérdéseket.
Megerősítjük az előző levelünkben már leírtakat. Tudomásul vesszük, hogy Önök akarják megrendezni a 2009-es kerékpártúrát. Ajánlatát, hogy mégis mi legyünk a rendezvény főszervezői, nagyon köszönjük, de nem tudjuk elfogadni.
Döntésünket az alábbiakkal indokoljuk:
Településeink közötti megállapodás szerint a 2009-es rendezvény házigazdája Tárnok lesz. Házigazdának lenni nagy felelősséget jelent. Egyesületünk csak akkor lenne képes színvonalasan megrendezni az eseményt, ha élvezné az önkormányzat támogatását is, mint ahogy az Önöket megelőző vezetés idejében történt. Mi a garancia arra, hogy ez most is így lenne? Az előzményekből ítélve, nem látunk rá biztosítékot.
Egy kis emlékeztető!
A 2006-os választást megelőzően (2004 áprilisától kezdve) a Jobbítani újságban lejárató kampányt folytattak Egyesületünkkel szemben.
Sorozatosan visszatérő témáik voltak:
Nyesedéklerakó-helyek:Ezt a szemetet valaki éppen ide képzelte, ide tervezte, ide gondolta…)
Tűzoltószertár:Jöttek hát a faluszépítők. Igaz csak lassan-lassan. Az épület a tanyavilág legsötétebb állapotában leledzett évekig. Tenni csak akkor kezdtek valamit, amikor már túl sok jelzés érkezett a benne lakó patkányok nagy számáról. Egy gyors elsősegéllyel befoltozták a lyukakat, kisöpörték a belsőt, de valahogy elfogyott a lendület.
Virágosítás, fásítás:Könnyen megvalósítható tartalom nélküli, a közönségnek szóló látszat dolgok.
Hirdetések: Egyik tagunk nyílt lejáratására használták rendteremtő szándékunkat. „Üdvözölhetnénk is azt a döntést, mely az Ön kirohanása után keletkezett (tisztább lehetne a környezetünk), ha nem élne bennünk az a gyanú, hogy ez ismét csak arra való, hogy a mi működési területünket beszűkítse, és munkánkat (a lakosság tájékoztatását) nehezítse.

Hittünk abban, hogy győzelmükkel befejeződnek az intrikák, hiszen az Otthon Tárnokon Választási Szövetség programjában is kinyilvánították Egyesületünk segítését. E szerint joggal gondoltuk, hogy félreteszik korábbi, velünk szemben tanúsított ellenséges érzéseiket.

Ebben bízva továbbra is önzetlenül munkálkodtunk lakóhelyünkért.
Tény és való, hogy Egyesületünket érő bántó, lejárató kritikák és korunk miatt 2007-ben kevesebbet vállaltunk, így elmaradt a virágosítás, fásítás, szemétszedés. Viszont folytattuk cseperedő fáink ápolását, metszettünk, öntöztünk, megtartottuk a tavaszi növényvásárt, megszerveztük a Három falu két keréken túra tárnoki programját, Szép porta táblával jutalmaztuk az arra érdemes kertek tulajdonosait, környezetvédelmi őrjárataink tapasztalatairól beszámoltunk a jegyző asszonynak, hogy segítsük az önkormányzat ilyen irányú munkáját, helytörténeti kutatásokat végeztünk, valamint részt vettünk Ábri György és a Varga család emlékápolásában. Mindezek mellett 2008-ban elvállaltuk az Egészségház parkjának virágosítását és egész nyáron át történő ápolását is – csakis azért, mert szégyelltük magunkat a 2007-es állapotok miatt –, megterveztük a Halastó környéki természetvédelmi terület fásítását, csatlakoztunk a Benta-kör által meghirdetett szemétszedési akcióhoz, amelynek keretében 18 tárnokligeti utcát takarítottunk ki.

Mindezek ellenére az elmúlt két és fél évben többször találkoztunk az Önök részéről félreértelmezhetetlen megnyilvánulásokkal:
• „…sajnálatos, hogy a Faluvédő és Szépítő Egyesület már másfél éve nem vesz részt az önkormányzat által szervezett társadalmi munkákban (hozzáfűzzük, hogy csak egyetlen egy ilyen volt 2008 áprilisáig, éspedig a szemétszedés, amit valóban kihagytunk 2007-ben), de amikor csak teheti, kritizálja és lekicsinyíti a mostani vezetés munkáját és erőfeszítéseit.” (Érdi Újság, 2008. április 17.)
• Fásítási kezdeményezésünkhöz, amelyhez az önkormányzat támogatása kellett volna, hathatós segítséget nem kaptunk.
• Az általunk készített és folyamatosan gondozott Tárnok Nagyközség honlapjáról eltávolították Egyesületünk anyagát, és csak reklamációnkra helyezték vissza, akkor is az archívumba, mintha már nem léteznénk.
• Nem jelentették meg a Tárnokhírben a 2007-es Szép porta tulajdonosok névsorát, arra hivatkozva, hogy lapzárta után érkezett. 2008-ban már nem is mertük ezt kérni.
• Nem kaptuk meg a lehetőségét, hogy a hagyománynak megfelelően az augusztus 20-i ünnepségen, 2008-ban, kiosszuk a kertvetélkedő nyerteseinek járó Szép porta táblákat.
• Az már csak az előzők következménye volt, hogy a 2008-as Három falu két keréken túra tárnoki programjáról az Otthon Tárnokon 2008. júniusi számában gúnyolódó cikk jelent meg, amelyhez Ön, polgármester úr is asszisztált. Elsők között üdvözölhettük a helyszínen, szembesülhetett a problémáinkkal, s ennek ellenére nem kaptunk Öntől, a község első emberétől segítséget. A gondot az okozta, hogy vendégeink a jelzett időpontnál jóval később érkeztek, addig pedig a tárnokiak elhasználták a szódavizet, még a kulacsaikat is teletöltötték. Így történhetett, hogy a vendégek egy részének már nem jutott szódavíz. Önnek csak egy szavába került volna, hogy megnyittassa az Egészségház külső vízcsapját. Ezt a jelentéktelen ügyet nagyította fel cikkében kovacsbeni, akinek rosszindulatú véleményével kommentárjában egyet értett, amikor kijelentette, hogy jövőre „A mostani esetből tanulva az önkormányzat lesz a főszervező.

Tájékoztatjuk, hogy az első kerékpártúrát Egyesületünk rendezte 2001. április 30-án a Sóskút 2000 Társaság kezdeményezésére Bátrak kerékpártúrája Tárnok szép helyein címmel, már akkor 110 fő részvételével. Ez adta az ötletet 2003-ban, az elsőként Sóskútról elinduló nagysikerű rendezvénysorozathoz.
A további félreértések elkerülése miatt tisztáznunk kell, nem mi visszakoztunk, hanem Ön állított kész tények elé minket. Csupán a sajtóból értesültünk arról, hogy Ön fogja irányítani a szervező csapat munkáját Cseresnyés Attila, mint a rendezvény operatív vezetője segítségével. Ezt a lépését nem tartjuk korrektnek.
Amennyiben erről az ügyről valahol tudósítás jelenik meg, kérjük, gondoskodjék róla, hogy tartalma a valóságot tükrözze.
Sok sikert kívánunk a 2009-es rendezvényhez!

Tárnok, 2009. február 23.

Az Egyesület képviseletében:

Szegedi Imréné, elnök

Faluvédők

Hozzászólások száma : 35
Registration date : 2008. Apr. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.